Pesti Srácok

Azonosították a bucsai mészárlások elkövetőit

Azonosították a bucsai mészárlások elkövetőit

Elindult a nemzetközi vizsgálat a Kijev melletti Bucsában történt háborús bűnök felderítésére. Oroszország tagadja, hogy a településen népirtást hajtottak volna végre, az ukrán főügyészség azonban több mint nyolcezer rendbéli háborús bűncselekményről tett jelentést.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) felgyorsítja az ukrajnai orosz invázió kezdete óta elkövetett állítólagos háborús bűnök vizsgálatát. A holland kormány hamarosan több tucat törvényszéki szakértőt küld Ukrajnába a Nemzetközi Törvényszék megbízásából. Irina Venediktova ukrán főügyész szerint több mint 8000 háborús bűncselekmény gyanúját állapították meg; a bíróság ezen belül 10 orosz katonát is megnevezett, akik állítólag részt vettek az emberi jogok megsértésében Bucsa egy hónapig tartó megszállása során. A bűnök között egyebek mellett „civilek meggyilkolása, polgári infrastruktúra bombázása, kínzás” és „szexuális bűncselekmények” vádjai szerepelnek – írja az Index.

Az orosz erők április eleji visszavonulása Kijevből borzalmas atrocitások bizonyítékait hagyta maga után; civil ruhás holttestek sokaságát találták az utcákon heverve, és számos jelentés érkezett nők szexuális bántalmazásáról. A hónap elején az ukrán védelmi minisztérium azonosította az orosz csapat tagjait, akik Bucsában tevékenykedtek, és közzétette az összes katona nevét, rangját és útlevéladatait. Venediktova elmondta, hogy a gyanúba keveredett katonák közül néhányat már átcsoportosítottak, hogy Kelet-Ukrajnában harcoljanak. A szóban forgó 64. motoros különleges lövészdandárt a hónap elején egy megtisztelő címmel tüntette ki Vlagyimir Putyin, és méltatta az egységet „nagy hősiességéért és bátorságáért”.

Moszkva többször is tagadta, hogy bármi köze lenne az állítólagos emberi jogi visszaélésekhez, miközben az orosz állami televízió olyan riportokat sugárzott, amelyek szerint a halott civilekről készült képek megrendezettek vagy az ukrán erők által elkövetett bűncselekmények eredményei.

PestiSracok facebook image

Vlagyimir Putyin kedden, a Kremlben António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélésén azt mondta, hogy „az orosz erőknek semmi közük Bucsához”:

Forrás: Index; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.