Harmadszor kezdődött újra az MSZP egykori elnökhelyettesének ügye bíróváltás miatt
Nyolc éve robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, ami belpolitikai botránnyá fokozódott. Simon ellen hat éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több százmilliós költségvetési csalás miatt. A per a minap harmadszor kezdődött újra ismételt bíróváltás miatt. A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében bíróváltás esetén újra kell kezdeni a büntetőper tárgyalását, ám nem kell teljes egészében megismételni a már lezajlott bizonyítási eljárást. Ezúttal is az történt, mint a korábbi, 2020-as bíróváltáskor. Az új eljáró bíró ismertette az eddigi bizonyítási eljárás jegyzőkönyveit – írja a Magyar Nemzet.
A még mindig első fokon zajló per befejezéséhez azonban még legalábbis hónapok kellenek. Annak ellenére így van ez, hogy a vádhatóság, a védelem, de a bíróság is már nagyon szeretné lezárni az eljárást ítélettel. Az már most biztosra vehető, hogy bármi lesz is az elsőfokú ítélet, a felek közül valaki fellebbezni fog, így másodfokra kerül majd a szocialisták egykori erős emberének büntetőügye.
Május 3-án folytatódik a harmadszor is újrakezdett per bizonyítási eljárása az igazságügyi könyvszakértő ismételt meghallgatásával. Ehhez a védelem ragaszkodik, hiszen álláspontja szerint a szakértő számszaki hibákat vétett, így szakvéleménye használhatatlan. A védelem máris indítványozza új könyvszakértő kirendelését. A védelem már a tárgyalás korábbi szakaszában vitába szállt az igazságügyi könyvvizsgálóval. Vitájuk lényege, hogy a vádbeli időszakban volt-e a politikusnak bármilyen bevétele a képviselői, állami vezetői juttatásán túl vagy sem. A szakértő szerint nem volt, így a külföldön parkoltatott teljes összeg tisztázatlan eredetű, a védő és a vádlott szerint azonban volt.
Az eljárás a költségvetési csalás pontos összegének megállapítása miatt szükséges – minderről Nagy István ügyvéd, Simon Gábor védője beszélt a Magyar Nemzetnek. A védelem álláspontja szerint a vádat képviselő ügyészség nem tudja megmondani, bizonyítani, hogy a vádlotton számonkért összegek mikor keletkeztek. Az ügyvéd szerint csak akkor volna bizonyítható a költségvetési csalás, ha a vádhatóság pontosan meg tudná határozni, hogy dátumszerűen mikor keletkeztek a külföldi bankszámlákon talált összegek, mert csak így mondható meg, kellett-e adózni utánuk vagy sem.
Svájci bankszámlán gyűjtötte a pénzt
A 2014-es választások előtt kiderült, hogy Simon Gábor 2008 és 2012 között képviselői vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői és államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin nagy összegű devizát helyezett el. A 2016-os vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vád szerinti 267 millió forintról Simon azt mondta, vállalkozások bevételei, amelyek után nem kell adózni. Ennek ellenére szja és eho címén a büntetőeljárás kezdetekor befizette az államkincstárba a vádban szereplő 128 millió forintot. A járulékok befizetésével nincs kár, így a vádlott büntetése korlátlanul enyhíthető; a költségvetési csalás vádja alól akár fel is mentheti a bíróság a volt baloldali politikust. Csakhogy a többi vádpontban már nem áll ilyen kedvezően Simon Gábor.
Hamis magánokirat felhasználása
A szocialista politikus 2014 eleji meggyanúsítása a Központi Nyomozó Főügyészségen tovább bővült a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után. Welsz egy rendőrautó hátsó ülésén lett rosszul; azt mondta a rendőröknek, hogy afrikai kígyómérget vett be, majd egy budai mentőállomáson életét vesztette. A néhai Welsz Tamás hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven kiállított hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben. Ezért felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták a baloldali vezető politikust.
A Simon vádlott-társa ellen indult büntetőeljárás egyébként már véget ért; a bíróság megrovásban részesítette a férfit, aki részletes – Simonra kedvezőtlen – beismerő vallomást tett. A volt baloldali politikust nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terheli a vádirat. Ez utóbbiból három a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla.
A felbujtóként elkövetett közokirat-hamisításért, illetve a nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásáért bizonyítottság esetén legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztést szabhatnak ki, ám az is megtörténhet, hogy az eltelt időt és azt figyelembe véve, hogy a költségvetési csalásnak nincs kárértéke, pénzbüntetést szabnak majd ki első fokon Simon Gáborra. Ami ellen a vádhatóság nyilvánvalóan fellebbezni fog, hiszen a vádiratban végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozták.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI
