Pesti Srácok

Minden negyedik német már nem német

Minden negyedik német már nem német

A német statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint rekordmagas azon Németországban élők száma, akik migrációs háttérrel rendelkeznek. A legfrissebb számításaik szerint 22,3 millió olyan ember él az országban, akinek ősei nem németek voltak.

A Destatis jelentése szerint a Németországban élők 27.2 százaléka rendelkezik migrációs háttérrel, jelenleg 22,3 millió külföldi gyökerű él az országban, ez drasztikus növekedést jelent, ugyanis tavaly ilyenkor ez a szám még 21,9 millió volt. A jelentésből kiderül, hogy ennek a 22,3 millió személynek mindössze 54 százaléka született a nyugat-európai országban.

Hozzá kell tenni, hogy ide számolták a közép- és kelet-európai vendégmunkásokat is, ám több millióra tehető a szírek, irakiak és afgánok száma is, valamint meghaladja a milliót az afrikaiak száma is. A legnagyobb arányban a török-gyökerűek vannak, mint ismert, a múlt század közepén, a világháború befejeztével Németország koordinálatlanul engedte be a törököket az olcsó munkaerő érdekében. Ukrán származásúak a mostani adatok szerint 308 ezren vannak, ám ebbe nem számolták be azokat, akik az elmúlt másfél hónapban érkeztek a háború kitörése óta, nagyjából ugyanennyi ukrán érkezett az elmúlt hetekben.

Berlin, 2015. december 8.
Migránsok a regisztrálásukért állnak sorban a tartományi egészségügyi és szociális hivatal (LaGeSo) épülete előtt felállított sátorban Berlinben 2015. október 9-én. (MTI/EPA/Michael Kappeler)
PestiSracok facebook image

A statisztikai hivatal munkatársai felhívták a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása óta a közép-ázsiai államból hárommillióan érkeztek a kontinensünkre. Ismertették továbbá azt is, ha a minden a jelenlegi ütemben halad tovább, akkor 2040-re minden harmadik Németországban élőnek lesznek külföldi gyökerei.

A nagyobb városokban, például Frankfurtban rosszabb a helyzet, mint országosan, ott ugyanis már 2017-ben megfordult az arány, ugyanis a kisebbség lett többségben.

Forrás: Breitbart, kiemelt kép: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.