Pesti Srácok

Nézőpont: Egyformán felelős Márki-Zay és Gyurcsány

Nézőpont: Egyformán felelős Márki-Zay és Gyurcsány

Gyurcsány Ferencet és Márki-Zay Pétert is az aktív szavazók közel háromötöde (mindkét esetben 57 százalék) tartja felelősnek a baloldal történelmi kudarcáért – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Magyar Nemzethez eljuttatott közvélemény-kutatásából.

A legnagyobb ellenzéki párt elnökét mindössze 28, a baloldali lista vezetőjét pedig 29 százalék nem tartja felelősnek a baloldali vereségért – írja a Nézőpont Intézet. A két politikus személyénél kisebb arányban okolták a baloldali pártok közös indulását, mind az aktív szavazók (46 százalék), mind a baloldali szavazók (25 százalék) körében. A baloldali táboron belüli feszültségre utal, hogy még a saját szavazóik egyharmada is felelősnek tartja a két politikus valamelyikét. Gyurcsány Ferencet a baloldali választók 33 százaléka, Márki-Zay Pétert a 35 százaléka tartja felelősnek az ellenzéki bukásért. Mindkét esetben a baloldal aktív szavazóinak 53 százaléka vélekedett úgy, hogy nem felelősek a kudarcért, tehát másban látják a vereség okát.

Bár mindkét személyt hasonló arányban tartják felelősnek, a felelősség mértékében már eltér a magyar választók véleménye. Egy 1-től 5-ig tartó skálán, ahol az 1-es az „egyáltalán nem felelős”, az 5-ös pedig a „nagymértékben felelős” válaszokat jelölte, az aktív szavazók Márki-Zay Péter vereségben játszott szerepét átlagosan 3,4-re, Gyurcsány Ferencét pedig 3,9-re értékelték. A baloldali szavazók is úgy gondolják, hogy a Demokratikus Koalíció elnöke nagyobb mértékben okolható a kudarcért: az ő felelősségének mértékét 3,4-re, a hódmezővásárhelyi polgármesterét pedig 3-asra értékelték.

Forrás: Nézőpont Intézet
PestiSracok facebook image

Forrás: Nézőpont Intézet; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!