Tovább bővülne a NATO Oroszország határán

A brit Times szerint Finnország júniusban nyújtja be a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, ahová nem sokkal később Svédország is követi majd. A NATO külügyminisztereinek egyik brüsszeli tanácskozásán már szóba került a két ország csatlakozása; akkor egy névtelenségét kérő diplomata azt nyilatkozta, hogy az ajtók nyitva állnak, csak a két ország szándékain múlik a dolog.

A nyugati szövetségi rendszerhez csatlakozással mindkét ország feladja a hosszú ideje követett külpolitikáját. A svédek mindkét világháborúból kimaradtak semleges országként, noha a harcok idején is élénk kereskedelmet folytattak a svéd vastartalékokra rászoruló náci Németországgal, illetve a szövetségesekkel is. Svédország több, mint két évszázada, a napóleoni háborúk óta nem viselt háborút, és nem volt tagja szövetségi rendszernek, így történelmi távlatban is jelentős semleges időszaka végére tenne pontot a NATO-csatlakozással.

Finnországot 1939 decemberében támadta meg a sztálini Szovjetunió, és az északi ország ekkor vesztette el a ma is Oroszországhoz tartozó Dél-Karélia területét. Később a náci Németország szövetségeseként viselt hadat a szovjetek ellen, a világháború után pedig állandósult az 1939–40-es háború során kialakult határ. A társadalmilag és gazdaságilag is a nyugati kultúrkörhöz tartozó Finnország megúszta 1945-ben a szovjet megszállást, ám a kommunista blokk vezető hatalma erős befolyást szerzett az ország fölött. Megszállás híján azonban nem tudták kommunista állammá átfordítani Finnországot, amely a keleti és a nyugati blokk közti, katonailag semleges ütközőállamként létezett. A Szovjetunió felbomlása után léphettek be az Európai Unióba, és ennek a politikai változásnak lehet az újabb fejleménye a NATO-tagságuk.

Forrás: PS/MTI; Fotó: wilsoncenter.org