Pesti Srácok

Tovább bővülne a NATO Oroszország határán

Tovább bővülne a NATO Oroszország határán

Svédország és Finnország belépne az atlanti védelmi szervezetbe, amivel 32 tagúvá válna a szövetség. Ezzel várhatóan tovább éleződik a nemzetközi konfliktus, hiszen egy újabb, rendkívül hosszú szakaszon ér oda a NATO közvetlenül az orosz határra.

A brit Times szerint Finnország júniusban nyújtja be a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, ahová nem sokkal később Svédország is követi majd. A NATO külügyminisztereinek egyik brüsszeli tanácskozásán már szóba került a két ország csatlakozása; akkor egy névtelenségét kérő diplomata azt nyilatkozta, hogy az ajtók nyitva állnak, csak a két ország szándékain múlik a dolog.

A nyugati szövetségi rendszerhez csatlakozással mindkét ország feladja a hosszú ideje követett külpolitikáját. A svédek mindkét világháborúból kimaradtak semleges országként, noha a harcok idején is élénk kereskedelmet folytattak a svéd vastartalékokra rászoruló náci Németországgal, illetve a szövetségesekkel is. Svédország több, mint két évszázada, a napóleoni háborúk óta nem viselt háborút, és nem volt tagja szövetségi rendszernek, így történelmi távlatban is jelentős semleges időszaka végére tenne pontot a NATO-csatlakozással.

Finnországot 1939 decemberében támadta meg a sztálini Szovjetunió, és az északi ország ekkor vesztette el a ma is Oroszországhoz tartozó Dél-Karélia területét. Később a náci Németország szövetségeseként viselt hadat a szovjetek ellen, a világháború után pedig állandósult az 1939–40-es háború során kialakult határ. A társadalmilag és gazdaságilag is a nyugati kultúrkörhöz tartozó Finnország megúszta 1945-ben a szovjet megszállást, ám a kommunista blokk vezető hatalma erős befolyást szerzett az ország fölött. Megszállás híján azonban nem tudták kommunista állammá átfordítani Finnországot, amely a keleti és a nyugati blokk közti, katonailag semleges ütközőállamként létezett. A Szovjetunió felbomlása után léphettek be az Európai Unióba, és ennek a politikai változásnak lehet az újabb fejleménye a NATO-tagságuk.

PestiSracok facebook image

Forrás: PS/MTI; Fotó: wilsoncenter.org

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)