Pesti Srácok

A brazil olajvállalat elküldte az olajért lobbizó amerikaiakat

A brazil olajvállalat elküldte az olajért lobbizó amerikaiakat

Sajtóértesülések szerint márciusban amerikai kormányzati tisztviselők afelől érdeklődtek a brazil állami olajvállalatnál, a Petrobrasnál, hogy hajlandó lenne-e növelni a nyersolaj-kitermelését, miután az orosz-ukrán háború miatt az egekbe szöktek az olajárak. De nem jártak sikerrel, sőt, az olajvállalat később azt is tagadta, hogy sor került volna a találkozóra.

A hírügynökség információi szerint a Petrobras azt a választ adta, hogy a kitermelés mértékét az üzleti stratégiához igazítják és nem a diplomácia függvénye, a termelés rövid távú növelése pedig logisztikai kihívások miatt nem lehetséges. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem kommentálta a márciusi Petrobras-találkozóval kapcsolatos értesüléseket a Reutersnek, csak annyit mondott el, hogy „mindent megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék az orosz lépések hatásait” és hogy együttműködnek az energiavállalatokkal annak érdekében, hogy növeljék a kapacitásokat a piac energiaellátására, különösen az árak emelkedése közepette. A Petrobras közleményében tagadta, hogy bármilyen találkozóra sor került volna az amerikai külügyminisztérium képviselőivel és nem kommentálta az arra vonatkozó kérdéseket, hogy kapcsolatba lépett-e vele bármilyen amerikai kormányzati szerv – írja a Portfolio, a Reuters nyomán.

A Reuters forrásai szerint először az amerikai és a brazil kormány vette fel a kapcsolatot, majd a Petrobras vezetőivel volt egy informális találkozó, amikor az amerikai kormányzati tagok arról érdeklődtek, hogy a brazil olajvállalatnak vannak-e kapacitásai a termelés rövid távú növelésére. A Petrobras képviselői szerint azonban egy ilyen lépés stratégiai célok és logisztikai akadályok miatt nincs napirenden. Mindenesetre hozzátették, hogy középtávon növelik a kitermelést a korábbi terveiknek megfelelően, miszerint 2026-ig napi 500 ezer hordóval bővítenék a kitermelést. Bento Albuquerque brazil bánya- és energiaügyi miniszter áprilisban azt mondta a Reutersnek, hogy kétszer találkozott Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszterrel, hogy megvitassák a dél-amerikai ország szerepét a globális nyersanyagárak megfékezésében. Washington átfogó diplomáciai erőfeszítéseket tesz a globális olajellátás biztosítására és az árak kordában tartására Moszkva ukrajnai inváziója után. Az amerikai tisztviselők az ukrajnai háborúval és a környezetvédelmi politikával kapcsolatos nézeteltérések ellenére is igyekeznek javítani a kapcsolatokat Jair Bolsonaro elnök kormányával, miután Brazília a világ kilencedik legnagyobb olajtermelője. A Petrobras állítása szerint a kormánytól függetlenül működik, de a legnagyobb részvényese a brazil állam – írja a Reuters. Az amerikai kormány a hazai olajvállalatokat is felszólította, hogy növeljék a kitermelést és márciusban Venezuelába utaztak, ahol évek óta először folytattak magas szintű tárgyalásokat. Ekkor a Venezuelát sújtó olajszankciók enyhítéséről is beszéltek.

Forrás: Portfolio; Fotó: MTI/EPA/Fernando Bizerra Jr.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.