Pesti Srácok

A nácik elleni harcokban elesett magyar honvédekre emlékeztek Zlatá Korunában

A nácik elleni harcokban elesett magyar honvédekre emlékeztek Zlatá Korunában

A második világháború végén a nácik elleni harcokban hősi halált halt magyar honvédekre emlékeztek vasárnap a dél-csehországi Zlatá Korunában. A helyi önkormányzat, a prágai magyar nagykövetség, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) képviselői először a Rájov település (ma Zlatá Koruna község része) főterén lévő emlékműnél hajtottak fejet a hetvenhét évvel ezelőtti háborús események áldozatai előtt, majd átvonultak a Zlatá Koruna-i temetőben lévő cseh és magyar sírokhoz, ahol folytatódott a kegyeleti emlékünnepség és a koszorúzás.

Magyarország prágai diplomáciai képviselete nevében Boros Miklós nagykövet és Annus Zsolt katonai attasé koszorúzott. Koszorút helyezett el a síremléken a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége is. Az emlékünnepség végén a helyi kórus elénekelte a cseh és a magyar himnuszt. Az immár hagyományossá vált megemlékezésen a néhány tucatnyi helyi lakos mellett számos csehországi magyar is részt vett, akik a CSMMSZ prágai helyi egyesületének szervezésében érkeztek a fővárosból Zlatá Korunába.

A temetőbeli megemlékezés után a tömeg, amelynek élén tűzoltók és katonák cseh és magyar zászlókat vittek, átvonult a helyi kolostorhoz, ahol a Liszt Intézet magyar kulturális műsort rendezett. A műsor előtt Boros Miklós nagykövet átadta Milan Stindl polgármesternek a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetést. A magas elismerést Áder János köztársasági elnök adományozta a polgármesternek a háború végén elhunyt magyar katonák emlékének megőrzése érdekében kifejtett tevékenységéért és a magyar–cseh barátság elmélyítéséért. A magyar kitüntetést Milan Stindl még 2020-ban kapta, de a koronavírus-járvány miatt csak most tudták átadni.

A Kolodejében, a rájovi emlékműnél és a zlatá korunai temetőben a Honvéd nevet viselő csehországi hagyományőrző egyesület tagjai álltak díszőrséget a korabeli magyar hadsereg egyenruháiban. A Honvéd a Magyar Királyi Honvédség 1938–1945 közötti cseh- és morvaországi tevékenységével foglalkozik. Tagjai lehetőségeikhez képest ápolják, időnként rendbe teszik a második világháború végén cseh területen elesett magyar katonák síremlékeit is.

PestiSracok facebook image

A Cesky Krumlov városához közeli faluba 1945 áprilisában érkeztek a magyar katonák, akiknek nyilas parancsra akkor Nyugat felé kellett visszavonulniuk. A Zlatá Korunába érkezett magyarok a 11. magyar lőszerraktár 43 fős őrségét alkották. Ez az alakulat kapcsolatba került a cseh felkelőkkel és együttműködött velük. Először fegyvereket adtak a cseheknek, majd a háború utolsó napjaiban a harcokba is bekapcsolódtak. Egy híd birtoklásáért kialakult többórás tűzharcban a német SS különítmény öt magyar katonát ölt meg. A magyar hősi halottakat – Bense Pált, Gergely Mihályt, Krivjanek Györgyöt, Balázs Lajost és Berkes Mátyást – Zlatá Koruna temetőjében katonai tiszteletadással és a magyar himnusz hangjai mellett helyezték örök nyugalomra, és később díszes síremléket emeltek nekik. Az 1945-ös Zlatá Koruna-i eseményeket 2004-ban Anatonín Decarli akkori polgármester egy kötetben foglalta össze, amely cseh és magyar nyelven jelent meg a magyar állam anyagi hozzájárulásával. Decarli korábban szintén magyar állami kitüntetést kapott.

A Zlatá Koruna-i megemlékezés előtt a CSMMSZ és a magyar nagykövetség képviselői megálltak a Tyn nad Vltavou kisvároshoz közeli Kolodeje nad Luznicíben eltemetett két magyar katona – Gergely János és Duba Lajos – sírjánál is, akiket szintén a háború utolsó napjaiban végzett ki ott egy SS-egység. A két fiatal magyar katonát azért végezték ki a nácik, mert fegyvereket adtak át a cseh felkelőknek. A település azon részét, ahol kivégezték és eltemették őket, a mai napig is úgy nevezik, hogy U Madaru (A magyaroknál). A kolodejei megemlékezésen az önkormányzat is képviseltette magát a polgármester-helyettes személyében.

Forrás: MTI; Fotó: Kokes János/Felvidék.ma

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.