Pesti Srácok

A nácik elleni harcokban elesett magyar honvédekre emlékeztek Zlatá Korunában

A nácik elleni harcokban elesett magyar honvédekre emlékeztek Zlatá Korunában

A második világháború végén a nácik elleni harcokban hősi halált halt magyar honvédekre emlékeztek vasárnap a dél-csehországi Zlatá Korunában. A helyi önkormányzat, a prágai magyar nagykövetség, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) képviselői először a Rájov település (ma Zlatá Koruna község része) főterén lévő emlékműnél hajtottak fejet a hetvenhét évvel ezelőtti háborús események áldozatai előtt, majd átvonultak a Zlatá Koruna-i temetőben lévő cseh és magyar sírokhoz, ahol folytatódott a kegyeleti emlékünnepség és a koszorúzás.

Magyarország prágai diplomáciai képviselete nevében Boros Miklós nagykövet és Annus Zsolt katonai attasé koszorúzott. Koszorút helyezett el a síremléken a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége is. Az emlékünnepség végén a helyi kórus elénekelte a cseh és a magyar himnuszt. Az immár hagyományossá vált megemlékezésen a néhány tucatnyi helyi lakos mellett számos csehországi magyar is részt vett, akik a CSMMSZ prágai helyi egyesületének szervezésében érkeztek a fővárosból Zlatá Korunába.

A temetőbeli megemlékezés után a tömeg, amelynek élén tűzoltók és katonák cseh és magyar zászlókat vittek, átvonult a helyi kolostorhoz, ahol a Liszt Intézet magyar kulturális műsort rendezett. A műsor előtt Boros Miklós nagykövet átadta Milan Stindl polgármesternek a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetést. A magas elismerést Áder János köztársasági elnök adományozta a polgármesternek a háború végén elhunyt magyar katonák emlékének megőrzése érdekében kifejtett tevékenységéért és a magyar–cseh barátság elmélyítéséért. A magyar kitüntetést Milan Stindl még 2020-ban kapta, de a koronavírus-járvány miatt csak most tudták átadni.

A Kolodejében, a rájovi emlékműnél és a zlatá korunai temetőben a Honvéd nevet viselő csehországi hagyományőrző egyesület tagjai álltak díszőrséget a korabeli magyar hadsereg egyenruháiban. A Honvéd a Magyar Királyi Honvédség 1938–1945 közötti cseh- és morvaországi tevékenységével foglalkozik. Tagjai lehetőségeikhez képest ápolják, időnként rendbe teszik a második világháború végén cseh területen elesett magyar katonák síremlékeit is.

PestiSracok facebook image

A Cesky Krumlov városához közeli faluba 1945 áprilisában érkeztek a magyar katonák, akiknek nyilas parancsra akkor Nyugat felé kellett visszavonulniuk. A Zlatá Korunába érkezett magyarok a 11. magyar lőszerraktár 43 fős őrségét alkották. Ez az alakulat kapcsolatba került a cseh felkelőkkel és együttműködött velük. Először fegyvereket adtak a cseheknek, majd a háború utolsó napjaiban a harcokba is bekapcsolódtak. Egy híd birtoklásáért kialakult többórás tűzharcban a német SS különítmény öt magyar katonát ölt meg. A magyar hősi halottakat – Bense Pált, Gergely Mihályt, Krivjanek Györgyöt, Balázs Lajost és Berkes Mátyást – Zlatá Koruna temetőjében katonai tiszteletadással és a magyar himnusz hangjai mellett helyezték örök nyugalomra, és később díszes síremléket emeltek nekik. Az 1945-ös Zlatá Koruna-i eseményeket 2004-ban Anatonín Decarli akkori polgármester egy kötetben foglalta össze, amely cseh és magyar nyelven jelent meg a magyar állam anyagi hozzájárulásával. Decarli korábban szintén magyar állami kitüntetést kapott.

A Zlatá Koruna-i megemlékezés előtt a CSMMSZ és a magyar nagykövetség képviselői megálltak a Tyn nad Vltavou kisvároshoz közeli Kolodeje nad Luznicíben eltemetett két magyar katona – Gergely János és Duba Lajos – sírjánál is, akiket szintén a háború utolsó napjaiban végzett ki ott egy SS-egység. A két fiatal magyar katonát azért végezték ki a nácik, mert fegyvereket adtak át a cseh felkelőknek. A település azon részét, ahol kivégezték és eltemették őket, a mai napig is úgy nevezik, hogy U Madaru (A magyaroknál). A kolodejei megemlékezésen az önkormányzat is képviseltette magát a polgármester-helyettes személyében.

Forrás: MTI; Fotó: Kokes János/Felvidék.ma

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.