Pesti Srácok

Egy éven belül az okostelefon lesz az elsődleges digitális azonosítónk, jelszó sem kell majd

Egy éven belül az okostelefon lesz az elsődleges digitális azonosítónk, jelszó sem kell majd

Alig néhány évtized alatt óriási technológiai forradalom bontakozott ki világszerte: míg az 1990-es években óriási szenzációnak számított a telekommunikációs mobilkészülék használata, mára azonban az életünk részévé vált. Olyannyira, hogy akár egy éven belül megvalósulhat az az elképzelés, amely szerint az elsődleges digitális azonosítónk az okostelefonunk lesz, ráadásul a jelszavak használatának is örökre búcsút mondhatunk. A Verge híre szerint a három legmeghatározóbb technológiai vállalat, az Apple, a Google és a Microsoft is bejelentette, hogy minden általuk kiszolgált mobilon, számítógépen és böngészőben elérhetővé teszik a Fast IDentity Online (FIDO) által javasolt, teljesen jelszómentes technológiát.

A Rakéta magazin részletes írást tett közzé arról, hogy hamarosan végleg búcsút mondhatunk a jelszavak használatának egy új technológiának köszönhetően, amely forradalmasítja az eddig ismert biztonsági eljárást. A jelszómentes hozzáférést a három legmeghatározóbb BigTech-cég is támogatja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy búcsút inthetünk az úgynevezett kétlépcsős azonosításnak. Ennek lényege, hogy első faktorként a jelszót kell megadni, majd azt egy másik alkalmazás segítségével hitelesíti a felhasználó. Az viszont eddig sem volt egységes, hogy ez utóbbi milyen módszer szerint történik, leggyakrabban azonban az SMS-t részesítették előnyben. (Ilyen például az egyszer használatos kód, amit a netbankunk küld, hogy jóváhagyjuk vele az utalásainkat, de használhatunk erre a célra készült alkalmazásokat, vagy USB-kulcsokat is.)

A Rakéta szerint ezzel az a probléma, hogy a netes csalók ezeket az egyszer használatos kódokat is képesek megkaparintani. Ezzel szemben az új megoldással a mobilunk lesz az elsődleges azonosítási eszközünk, vagyis kénytelen-kelletlen elfogadjuk, hogy az okostelefonunk a digitális életünk középpontja, amihez remélhetőleg nem egy négyjegyű kóddal, hanem egy hosszabb karaktersorral, az arcunkkal vagy az ujjlenyomatunkkal férünk hozzá.

Amikor egy új szolgáltatásnál, mondjuk egy online áruházban vagy egy közösségi oldalon regisztrálunk, a böngészőnk vagy az alkalmazás megkérdezi, hogy szeretnénk-e a telefonunkkal belépni. Innentől fogva bármikor visszatérünk, csak megadjuk a felhasználónevünket, és már kérdezi is a mobilunk, hogy valóban mi szeretnénk-e bejutni – majd ellenőrzi az arcunkat, az ujjlenyomatunkat vagy a PIN-ünket. A számítógép és a telefon Bluetooth-on keresztül győződnek meg arról, hogy valóban egymás közelében vannak-e, és csak akkor engedélyezik a belépést, ha igen. Mindezt akár úgy, hogy egy Windows-t futtató gépen, a Google-féle Chrome-ban böngészünk, miközben a mobilunk egy iPhone. Így a csalók legfeljebb a szomszéd szobából tudnak átverni minket, akkor is nehezen; a szomszéd kontinensről, de még a szomszéd utcából sem fognak sikerrel járni – írja a Rakéta online portál. A magazin szerint ezt a megoldást egy éven belül bevezethetik majd.

PestiSracok facebook image

Forrás: Rakéta.hu; Fotó: illusztráció

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)