Pesti Srácok

Hatalmas szárnyalásban az uniós rezsiárak

Hatalmas szárnyalásban az uniós rezsiárak

Az Európai Unió legtöbb tagországában rendkívüli mértékben megemelkedtek a lakosok anyagi terhei az elmúlt egy évben, Magyarországon viszont a rezsicsökkentésnek és a hatósági árstop bevezetésének köszönhetően továbbra is megfizethetőek a lakosság költségei.

A megfizethetőség határát súrolják a rezsiköltségek több olyan uniós tagállamban, ahol az energiahordozók extrém világpiaci drágulását a kormány nagyjában-egészében a lakosságra hárította – adta hírül a Magyar Nemzet. A magyarok most érezhetik annak az előnyét, hogy a kormány mérsékelte a mindennapi kiadásaikat a rezsicsökkentés 10 évvel ezelőtti bevezetésével. Európa legtöbb államában ugyanis nincsen ehhez hasonlóan átfogó védőintézkedés, és a lakosok anyagi terhei rendkívüli mértékben megemelkedtek az utóbbi esztendőben az elszabadult energiaárak miatt – hívták fel a figyelmet.

Az üzemagyagok alapanyagát adó kőolaj világpiaci ára már tavaly év végére rekordokat döntögetett, az ukrajnai harcok – és az Oroszország elleni újabb szankciók – pedig tovább drágították a nyersolajat, ahogy a földgázt is. Egyes országokban ez elképesztően megnövekedett rezsiköltségeket eredményezett. Lettországban például közel öt és félszeresére emelkedett a háztartási földgáz ára egy év alatt, az áramért pedig majdnem négyszer annyit kellett fizetni idén áprilisban, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a lakbérek 32 százalékkal emelkedtek. Két másik balti államban is megugrottak a rezsiköltségek: Észtországban nagyjából 60 százalékos a drágulás, amiben a földgáz árának a megtriplázódása mellett a lakbérek 34 százalékos emelkedése is közrejátszott. Litvániában a korábbi ötszörösére hízó gázár az átlagos rezsiköltségek 38 százalékos növekedésében csapódott le.

Idén áprilisban a tavalyinál jócskán nagyobb összegek szerepeltek a hónap végén befizetendő csekkeken Hollandiában is. Az áram és a földgáz árának emelkedéséből adódóan 86 százalékkal nőttek a rezsiköltségek a Benelux államban. Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában átlagban 65 százalékkal emelkedtek a háztartási rezsiárak. Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont a szolgáltatótól függően akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke. A lakbérek az említett balti államokon kívül Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban nőttek a legnagyobb mértékben, 24, 19, illetve 11 százalékkal.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.