Pesti Srácok

Hatalmas szárnyalásban az uniós rezsiárak

Hatalmas szárnyalásban az uniós rezsiárak

Az Európai Unió legtöbb tagországában rendkívüli mértékben megemelkedtek a lakosok anyagi terhei az elmúlt egy évben, Magyarországon viszont a rezsicsökkentésnek és a hatósági árstop bevezetésének köszönhetően továbbra is megfizethetőek a lakosság költségei.

A megfizethetőség határát súrolják a rezsiköltségek több olyan uniós tagállamban, ahol az energiahordozók extrém világpiaci drágulását a kormány nagyjában-egészében a lakosságra hárította – adta hírül a Magyar Nemzet. A magyarok most érezhetik annak az előnyét, hogy a kormány mérsékelte a mindennapi kiadásaikat a rezsicsökkentés 10 évvel ezelőtti bevezetésével. Európa legtöbb államában ugyanis nincsen ehhez hasonlóan átfogó védőintézkedés, és a lakosok anyagi terhei rendkívüli mértékben megemelkedtek az utóbbi esztendőben az elszabadult energiaárak miatt – hívták fel a figyelmet.

Az üzemagyagok alapanyagát adó kőolaj világpiaci ára már tavaly év végére rekordokat döntögetett, az ukrajnai harcok – és az Oroszország elleni újabb szankciók – pedig tovább drágították a nyersolajat, ahogy a földgázt is. Egyes országokban ez elképesztően megnövekedett rezsiköltségeket eredményezett. Lettországban például közel öt és félszeresére emelkedett a háztartási földgáz ára egy év alatt, az áramért pedig majdnem négyszer annyit kellett fizetni idén áprilisban, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a lakbérek 32 százalékkal emelkedtek. Két másik balti államban is megugrottak a rezsiköltségek: Észtországban nagyjából 60 százalékos a drágulás, amiben a földgáz árának a megtriplázódása mellett a lakbérek 34 százalékos emelkedése is közrejátszott. Litvániában a korábbi ötszörösére hízó gázár az átlagos rezsiköltségek 38 százalékos növekedésében csapódott le.

Idén áprilisban a tavalyinál jócskán nagyobb összegek szerepeltek a hónap végén befizetendő csekkeken Hollandiában is. Az áram és a földgáz árának emelkedéséből adódóan 86 százalékkal nőttek a rezsiköltségek a Benelux államban. Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában átlagban 65 százalékkal emelkedtek a háztartási rezsiárak. Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont a szolgáltatótól függően akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke. A lakbérek az említett balti államokon kívül Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban nőttek a legnagyobb mértékben, 24, 19, illetve 11 százalékkal.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.