Pesti Srácok

Hatalmas szárnyalásban az uniós rezsiárak

Hatalmas szárnyalásban az uniós rezsiárak

Az Európai Unió legtöbb tagországában rendkívüli mértékben megemelkedtek a lakosok anyagi terhei az elmúlt egy évben, Magyarországon viszont a rezsicsökkentésnek és a hatósági árstop bevezetésének köszönhetően továbbra is megfizethetőek a lakosság költségei.

A megfizethetőség határát súrolják a rezsiköltségek több olyan uniós tagállamban, ahol az energiahordozók extrém világpiaci drágulását a kormány nagyjában-egészében a lakosságra hárította – adta hírül a Magyar Nemzet. A magyarok most érezhetik annak az előnyét, hogy a kormány mérsékelte a mindennapi kiadásaikat a rezsicsökkentés 10 évvel ezelőtti bevezetésével. Európa legtöbb államában ugyanis nincsen ehhez hasonlóan átfogó védőintézkedés, és a lakosok anyagi terhei rendkívüli mértékben megemelkedtek az utóbbi esztendőben az elszabadult energiaárak miatt – hívták fel a figyelmet.

Az üzemagyagok alapanyagát adó kőolaj világpiaci ára már tavaly év végére rekordokat döntögetett, az ukrajnai harcok – és az Oroszország elleni újabb szankciók – pedig tovább drágították a nyersolajat, ahogy a földgázt is. Egyes országokban ez elképesztően megnövekedett rezsiköltségeket eredményezett. Lettországban például közel öt és félszeresére emelkedett a háztartási földgáz ára egy év alatt, az áramért pedig majdnem négyszer annyit kellett fizetni idén áprilisban, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a lakbérek 32 százalékkal emelkedtek. Két másik balti államban is megugrottak a rezsiköltségek: Észtországban nagyjából 60 százalékos a drágulás, amiben a földgáz árának a megtriplázódása mellett a lakbérek 34 százalékos emelkedése is közrejátszott. Litvániában a korábbi ötszörösére hízó gázár az átlagos rezsiköltségek 38 százalékos növekedésében csapódott le.

Idén áprilisban a tavalyinál jócskán nagyobb összegek szerepeltek a hónap végén befizetendő csekkeken Hollandiában is. Az áram és a földgáz árának emelkedéséből adódóan 86 százalékkal nőttek a rezsiköltségek a Benelux államban. Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában átlagban 65 százalékkal emelkedtek a háztartási rezsiárak. Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont a szolgáltatótól függően akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke. A lakbérek az említett balti államokon kívül Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban nőttek a legnagyobb mértékben, 24, 19, illetve 11 százalékkal.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!