Pesti Srácok

Szabó Magda-novella és Janus Pannonius várta a magyarból érettségizőket

Szabó Magda-novella és Janus Pannonius várta a magyarból érettségizőket

Idén a középszinten magyar nyelv és irodalomból érettségizőknek egy nem túl nehéz szövegértési feladatsorral és műértelmezési feladattal kellett szembenézniük. Előbbi a Magyar szókincstárról szólt, míg az esszéírás esetében egy Szabó Magda-novella, illetve egy Juhász Gyula- és Janus Pannonius-költemény összehasonlítása várta a diákokat.

Május 2-án reggel 9 órakor a diákok megkezdhették a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsgák feladatainak megoldását. Idén is két részből állt a vizsga, amik további (részben választható) részekre tagolódtak. Az első másfél órában a diákok egy feladatlapot kaptak, amin egy szövegértés feladat szerepelt, valamint opcionálisan egy rövid érvelő esszét vagy egy gyakorlati szöveget kellett megalkotniuk. A szövegértés feladat két (A4-es) oldalnyi szövege egy 1999-ben kiadott szótár bevezetője volt. Nem először fordul elő ennél a feladattípusnál, hogy a diákok egy nagyobb mű bevezetőjét vagy épp utószavát kapják feladatul.

Az érvelés idén kifejezetten iskolai témát boncolgat: a diákoknak a memoriterek tanulásának hasznosságáról kellett értekezniük. Az első feladatlap másik választható feladata egy gyakorlati szöveg megalkotása: idén a diákoknak egy felszólalást kellett írniuk, diákönkormányzati képviselőként kell ismertetni az osztálya azon álláspontját, miszerint nem szeretnének egy időpontban kirándulni a többi osztállyal. Az írásbeli érettségi vizsga második részében választhattak, hogy vagy Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját elemzik, vagy Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse és Juhász Gyula Várad című művét kellet összehasonlítani.

Újra kötelező a szóbeli vizsga

PestiSracok facebook image

Maruzsa Zoltán a Magyar Nemzetnek adott interjújában leszögezte: jelenleg nincs érvényben olyan járványügyi korlátozás, ami a ballagások megtartását nehezítette volna, így a köznevelésben és a szakképzésben tanuló, több mint nyolcvanezer most végző diák szabadon ünnepelhetett a május 2-án kezdődő érettségi vizsgák előtt. Kifejtette, hogy az érettségit a világjárvány előtti szabályok szerint rendezik meg, vagyis az írásbelik mellett szóbeli vizsgát is kell tenniük az érettségizőknek azokból a tárgyakból, amelyekből korábban is.Hangsúlyozta: a statisztikák szerint az eredményeket nem befolyásolta, hogy az elmúlt két évben csak írásban vizsgáztak a tanulók, abban viszont mindenki egyetért, hogy a szóbelikkel komplexebb képet kaphatnak a diákok tudásáról, felkészültségéről.

Forrás: Oktatási Hivatal; Fotó: MTI/Balázs Attila

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)