Pesti Srácok

Szabó Magda-novella és Janus Pannonius várta a magyarból érettségizőket

Szabó Magda-novella és Janus Pannonius várta a magyarból érettségizőket

Idén a középszinten magyar nyelv és irodalomból érettségizőknek egy nem túl nehéz szövegértési feladatsorral és műértelmezési feladattal kellett szembenézniük. Előbbi a Magyar szókincstárról szólt, míg az esszéírás esetében egy Szabó Magda-novella, illetve egy Juhász Gyula- és Janus Pannonius-költemény összehasonlítása várta a diákokat.

Május 2-án reggel 9 órakor a diákok megkezdhették a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsgák feladatainak megoldását. Idén is két részből állt a vizsga, amik további (részben választható) részekre tagolódtak. Az első másfél órában a diákok egy feladatlapot kaptak, amin egy szövegértés feladat szerepelt, valamint opcionálisan egy rövid érvelő esszét vagy egy gyakorlati szöveget kellett megalkotniuk. A szövegértés feladat két (A4-es) oldalnyi szövege egy 1999-ben kiadott szótár bevezetője volt. Nem először fordul elő ennél a feladattípusnál, hogy a diákok egy nagyobb mű bevezetőjét vagy épp utószavát kapják feladatul.

Az érvelés idén kifejezetten iskolai témát boncolgat: a diákoknak a memoriterek tanulásának hasznosságáról kellett értekezniük. Az első feladatlap másik választható feladata egy gyakorlati szöveg megalkotása: idén a diákoknak egy felszólalást kellett írniuk, diákönkormányzati képviselőként kell ismertetni az osztálya azon álláspontját, miszerint nem szeretnének egy időpontban kirándulni a többi osztállyal. Az írásbeli érettségi vizsga második részében választhattak, hogy vagy Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját elemzik, vagy Janus Pannonius Búcsú Váradtól című verse és Juhász Gyula Várad című művét kellet összehasonlítani.

Újra kötelező a szóbeli vizsga

PestiSracok facebook image

Maruzsa Zoltán a Magyar Nemzetnek adott interjújában leszögezte: jelenleg nincs érvényben olyan járványügyi korlátozás, ami a ballagások megtartását nehezítette volna, így a köznevelésben és a szakképzésben tanuló, több mint nyolcvanezer most végző diák szabadon ünnepelhetett a május 2-án kezdődő érettségi vizsgák előtt. Kifejtette, hogy az érettségit a világjárvány előtti szabályok szerint rendezik meg, vagyis az írásbelik mellett szóbeli vizsgát is kell tenniük az érettségizőknek azokból a tárgyakból, amelyekből korábban is.Hangsúlyozta: a statisztikák szerint az eredményeket nem befolyásolta, hogy az elmúlt két évben csak írásban vizsgáztak a tanulók, abban viszont mindenki egyetért, hogy a szóbelikkel komplexebb képet kaphatnak a diákok tudásáról, felkészültségéről.

Forrás: Oktatási Hivatal; Fotó: MTI/Balázs Attila

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.