Pesti Srácok

Szigoríthat az abortusztörvényen az amerikai legfelsőbb bíróság

Szigoríthat az abortusztörvényen az amerikai legfelsőbb bíróság

Kiszivárgott dokumentumok szerint az abortusztörvény szigorítására készül az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága. Az amerikai joggyakorlat jelenleg a Roe kontra Wade-ügy alapján kezeli alkotmányos jogként az terhességmegszakítást; ezt írhatja felül a döntés.

Az abortusztörvény szigorítására készül az amerikai legfelsőbb bíróság − írja a Magyar Nemzet a Politico amerikai hírügynökségre hivatkozva. A Samuel Alito legfelsőbb bíró nevével fémjelzett tervezet a testület első többségi véleményét fogalmazza meg az ügyben.

− áll a kiszivárgott dokumentumban. A véleménytervezet egyébként februári, tehát az sem elképzelhetetlen, hogy azóta változott a többségi álláspont, ugyanakkor amennyiben ezt fogadná el a kilenc bírából álló testület − a döntést valószínűleg az elkövetkezendő két hónapban fogják meghozni −, úgy az abortuszhoz való jog többé nem lenne alkotmányos jog, az államok maguk dönthetnének a szabályozás mértékéről, akár be is tilthatnák a művi terhességmegszakítást területükön. Ezzel a legfelsőbb bíróság egy közel ötvenéves gyakorlatnak vetne véget.

PestiSracok facebook image

A Roe kontra Wade-ként híressé vált ügy gyökeresen megváltoztatta a nők helyzetét az Egyesült Államokban: 1973-ban a legfelsőbb bíróság hét-kettő arányban szavazott az abortusz legalizálása mellett. A testület az amerikai alkotmány tizennegyedik kiegészítésére hivatkozva alkotmányos alapjogként definiálta az abortuszhoz való jogot. A határozat ugyanakkor azt is kimondta, hogy ezen jog nem abszolút, létrehozva ezzel az úgynevezett magzati életképesség követelményét, amely így alapesetben a terhesség huszonnegyedik hetéig teszi lehetővé a beavatkozás elvégzését. Ennek köszönhetően sorra jelentek meg az abortuszklinikák, és jelentősen csökkent azon engedély nélküli beavatkozások száma, amelyek gyakran súlyos − akár halálos − sérüléseket okoztak a terhességüket megszakítani kívánó pácienseknek. Az itt meghozott döntést aztán később 1992-ben a Planned Parenthood kontra Casey ügy újból megerősítette, a legfelsőbb bíróság ítélete azonban mindkét precedenst felülírhatja.

A véleménytervezetet a kilenctagú testület öt bírája, Samuel Alito, Clarence Thomas és a Trump által kinevezett három bíró, Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh és Amy Coney Barrett szavazták meg. Az még kérdéses, hogy a tervezet három ellenzője egy álláspontot képvisel vagy külön-külön véleményt dolgoznak ki, ahogy az is, hogy a főbíró miképp látja a kérdést.

Alito bíró egyébként meglehetősen élesen kritizálja a tervezet szövegében a Roe kontra Wade döntését; szerinte az kirívóan téves, valamint sokkal inkább elmélyítette a társadalmi megosztottságot a kérdésben, mintsem közelítette a véleményeket. A még George W. Bush korábbi amerikai elnök által 2006-ban kinevezett bíró szerint az abortuszhoz való jog nem gyökerezik mélyen az amerikai nemzet történelmében és hagyományaiban, ezáltal pedig nem lehet rá alkotmányos jogként hivatkozni.

Az, hogy egy ilyen dokumentum nyilvánosságra került, példátlan az amerikai legfelsőbb bíróság történetében, ugyanis ez könnyen befolyásolhatja a bírókat döntésük meghozatalában. Sokak szerint az abortuszpártiak így akarnak feszültséget szítani és nyomást helyezni a bírókra, hogy számukra kedvező ítélet szülessen. A tervezet kiszivárgását Nancy Pelosi képviselőházi elnök és Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője is kommentálta közleményében.

− írták, hozzátéve, hogy a döntést támogató konzervatív bírák „széttépték az alkotmányt” és „beszennyezték a legfelsőbb bíróság hírnevét”, mindezt pedig több tízmillió nő kárára tették, akiket hamarosan megfoszthatnak a testük feletti önrendelkezéstől és alkotmányos jogaiktól. A Politico cikkét követően abortuszpárti tüntetők lepték el a legfelsőbb bíróság washingtoni székhelye előtti teret; az elkövetkezendő időszakban több, nagyszabású tiltakozásra is lehet számítani részükről. A The Washington Post amerikai napilapnak nyilatkozó életpárti aktivisták pozitívan kommentálták a tervezetet.

− fogalmazott bizakodva egyikük.

Habár a társadalom alapvetően megosztott a kérdésben, a Fox News tavaly őszi felmérése alapján az amerikaiak hatvanöt százaléka nem bírálná felül az 1973-as ítéletet.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.