Pesti Srácok

Szigoríthat az abortusztörvényen az amerikai legfelsőbb bíróság

Szigoríthat az abortusztörvényen az amerikai legfelsőbb bíróság

Kiszivárgott dokumentumok szerint az abortusztörvény szigorítására készül az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága. Az amerikai joggyakorlat jelenleg a Roe kontra Wade-ügy alapján kezeli alkotmányos jogként az terhességmegszakítást; ezt írhatja felül a döntés.

Az abortusztörvény szigorítására készül az amerikai legfelsőbb bíróság − írja a Magyar Nemzet a Politico amerikai hírügynökségre hivatkozva. A Samuel Alito legfelsőbb bíró nevével fémjelzett tervezet a testület első többségi véleményét fogalmazza meg az ügyben.

− áll a kiszivárgott dokumentumban. A véleménytervezet egyébként februári, tehát az sem elképzelhetetlen, hogy azóta változott a többségi álláspont, ugyanakkor amennyiben ezt fogadná el a kilenc bírából álló testület − a döntést valószínűleg az elkövetkezendő két hónapban fogják meghozni −, úgy az abortuszhoz való jog többé nem lenne alkotmányos jog, az államok maguk dönthetnének a szabályozás mértékéről, akár be is tilthatnák a művi terhességmegszakítást területükön. Ezzel a legfelsőbb bíróság egy közel ötvenéves gyakorlatnak vetne véget.

PestiSracok facebook image

A Roe kontra Wade-ként híressé vált ügy gyökeresen megváltoztatta a nők helyzetét az Egyesült Államokban: 1973-ban a legfelsőbb bíróság hét-kettő arányban szavazott az abortusz legalizálása mellett. A testület az amerikai alkotmány tizennegyedik kiegészítésére hivatkozva alkotmányos alapjogként definiálta az abortuszhoz való jogot. A határozat ugyanakkor azt is kimondta, hogy ezen jog nem abszolút, létrehozva ezzel az úgynevezett magzati életképesség követelményét, amely így alapesetben a terhesség huszonnegyedik hetéig teszi lehetővé a beavatkozás elvégzését. Ennek köszönhetően sorra jelentek meg az abortuszklinikák, és jelentősen csökkent azon engedély nélküli beavatkozások száma, amelyek gyakran súlyos − akár halálos − sérüléseket okoztak a terhességüket megszakítani kívánó pácienseknek. Az itt meghozott döntést aztán később 1992-ben a Planned Parenthood kontra Casey ügy újból megerősítette, a legfelsőbb bíróság ítélete azonban mindkét precedenst felülírhatja.

A véleménytervezetet a kilenctagú testület öt bírája, Samuel Alito, Clarence Thomas és a Trump által kinevezett három bíró, Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh és Amy Coney Barrett szavazták meg. Az még kérdéses, hogy a tervezet három ellenzője egy álláspontot képvisel vagy külön-külön véleményt dolgoznak ki, ahogy az is, hogy a főbíró miképp látja a kérdést.

Alito bíró egyébként meglehetősen élesen kritizálja a tervezet szövegében a Roe kontra Wade döntését; szerinte az kirívóan téves, valamint sokkal inkább elmélyítette a társadalmi megosztottságot a kérdésben, mintsem közelítette a véleményeket. A még George W. Bush korábbi amerikai elnök által 2006-ban kinevezett bíró szerint az abortuszhoz való jog nem gyökerezik mélyen az amerikai nemzet történelmében és hagyományaiban, ezáltal pedig nem lehet rá alkotmányos jogként hivatkozni.

Az, hogy egy ilyen dokumentum nyilvánosságra került, példátlan az amerikai legfelsőbb bíróság történetében, ugyanis ez könnyen befolyásolhatja a bírókat döntésük meghozatalában. Sokak szerint az abortuszpártiak így akarnak feszültséget szítani és nyomást helyezni a bírókra, hogy számukra kedvező ítélet szülessen. A tervezet kiszivárgását Nancy Pelosi képviselőházi elnök és Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője is kommentálta közleményében.

− írták, hozzátéve, hogy a döntést támogató konzervatív bírák „széttépték az alkotmányt” és „beszennyezték a legfelsőbb bíróság hírnevét”, mindezt pedig több tízmillió nő kárára tették, akiket hamarosan megfoszthatnak a testük feletti önrendelkezéstől és alkotmányos jogaiktól. A Politico cikkét követően abortuszpárti tüntetők lepték el a legfelsőbb bíróság washingtoni székhelye előtti teret; az elkövetkezendő időszakban több, nagyszabású tiltakozásra is lehet számítani részükről. A The Washington Post amerikai napilapnak nyilatkozó életpárti aktivisták pozitívan kommentálták a tervezetet.

− fogalmazott bizakodva egyikük.

Habár a társadalom alapvetően megosztott a kérdésben, a Fox News tavaly őszi felmérése alapján az amerikaiak hatvanöt százaléka nem bírálná felül az 1973-as ítéletet.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.