Pesti Srácok

Szigoríthat az abortusztörvényen az amerikai legfelsőbb bíróság

Szigoríthat az abortusztörvényen az amerikai legfelsőbb bíróság

Kiszivárgott dokumentumok szerint az abortusztörvény szigorítására készül az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága. Az amerikai joggyakorlat jelenleg a Roe kontra Wade-ügy alapján kezeli alkotmányos jogként az terhességmegszakítást; ezt írhatja felül a döntés.

Az abortusztörvény szigorítására készül az amerikai legfelsőbb bíróság − írja a Magyar Nemzet a Politico amerikai hírügynökségre hivatkozva. A Samuel Alito legfelsőbb bíró nevével fémjelzett tervezet a testület első többségi véleményét fogalmazza meg az ügyben.

− áll a kiszivárgott dokumentumban. A véleménytervezet egyébként februári, tehát az sem elképzelhetetlen, hogy azóta változott a többségi álláspont, ugyanakkor amennyiben ezt fogadná el a kilenc bírából álló testület − a döntést valószínűleg az elkövetkezendő két hónapban fogják meghozni −, úgy az abortuszhoz való jog többé nem lenne alkotmányos jog, az államok maguk dönthetnének a szabályozás mértékéről, akár be is tilthatnák a művi terhességmegszakítást területükön. Ezzel a legfelsőbb bíróság egy közel ötvenéves gyakorlatnak vetne véget.

PestiSracok facebook image

A Roe kontra Wade-ként híressé vált ügy gyökeresen megváltoztatta a nők helyzetét az Egyesült Államokban: 1973-ban a legfelsőbb bíróság hét-kettő arányban szavazott az abortusz legalizálása mellett. A testület az amerikai alkotmány tizennegyedik kiegészítésére hivatkozva alkotmányos alapjogként definiálta az abortuszhoz való jogot. A határozat ugyanakkor azt is kimondta, hogy ezen jog nem abszolút, létrehozva ezzel az úgynevezett magzati életképesség követelményét, amely így alapesetben a terhesség huszonnegyedik hetéig teszi lehetővé a beavatkozás elvégzését. Ennek köszönhetően sorra jelentek meg az abortuszklinikák, és jelentősen csökkent azon engedély nélküli beavatkozások száma, amelyek gyakran súlyos − akár halálos − sérüléseket okoztak a terhességüket megszakítani kívánó pácienseknek. Az itt meghozott döntést aztán később 1992-ben a Planned Parenthood kontra Casey ügy újból megerősítette, a legfelsőbb bíróság ítélete azonban mindkét precedenst felülírhatja.

A véleménytervezetet a kilenctagú testület öt bírája, Samuel Alito, Clarence Thomas és a Trump által kinevezett három bíró, Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh és Amy Coney Barrett szavazták meg. Az még kérdéses, hogy a tervezet három ellenzője egy álláspontot képvisel vagy külön-külön véleményt dolgoznak ki, ahogy az is, hogy a főbíró miképp látja a kérdést.

Alito bíró egyébként meglehetősen élesen kritizálja a tervezet szövegében a Roe kontra Wade döntését; szerinte az kirívóan téves, valamint sokkal inkább elmélyítette a társadalmi megosztottságot a kérdésben, mintsem közelítette a véleményeket. A még George W. Bush korábbi amerikai elnök által 2006-ban kinevezett bíró szerint az abortuszhoz való jog nem gyökerezik mélyen az amerikai nemzet történelmében és hagyományaiban, ezáltal pedig nem lehet rá alkotmányos jogként hivatkozni.

Az, hogy egy ilyen dokumentum nyilvánosságra került, példátlan az amerikai legfelsőbb bíróság történetében, ugyanis ez könnyen befolyásolhatja a bírókat döntésük meghozatalában. Sokak szerint az abortuszpártiak így akarnak feszültséget szítani és nyomást helyezni a bírókra, hogy számukra kedvező ítélet szülessen. A tervezet kiszivárgását Nancy Pelosi képviselőházi elnök és Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője is kommentálta közleményében.

− írták, hozzátéve, hogy a döntést támogató konzervatív bírák „széttépték az alkotmányt” és „beszennyezték a legfelsőbb bíróság hírnevét”, mindezt pedig több tízmillió nő kárára tették, akiket hamarosan megfoszthatnak a testük feletti önrendelkezéstől és alkotmányos jogaiktól. A Politico cikkét követően abortuszpárti tüntetők lepték el a legfelsőbb bíróság washingtoni székhelye előtti teret; az elkövetkezendő időszakban több, nagyszabású tiltakozásra is lehet számítani részükről. A The Washington Post amerikai napilapnak nyilatkozó életpárti aktivisták pozitívan kommentálták a tervezetet.

− fogalmazott bizakodva egyikük.

Habár a társadalom alapvetően megosztott a kérdésben, a Fox News tavaly őszi felmérése alapján az amerikaiak hatvanöt százaléka nem bírálná felül az 1973-as ítéletet.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)