Csák János: a magyar kultúrpolitika legfőbb problémája, hogy miként tudunk a normalitás szigeteként megmaradni

A magyar jövő a kultúra innovációjának és az innovációs kultúra elterjedésén múlik, ezért jött létre a Kulturális és Innovációs Minisztérium- mondta Csák János tárcavezető szerdán Budapesten, a Klebelsberg Emlékházban. A kulturális és innovációs miniszter Klebelsberg Kunó hivatalba lépésének századik évfordulója alkalmából, az egykori kultúrpolitikus II. kerületi kastélyában rendezett emlékülésen hozzátette: "ez a programunk és ezért fordulunk inspirációért Klebelsberg Kunó példájához".

061.HU

Csák János a jelen kor egyes szellemi áramlatait - köztük az úgynevezett woke-ideológiát és a cancel culture-t - bírálva arról beszélt, hogy a magyar kultúrpolitika legfőbb problémája, hogy "miként tudunk a normalitás szigeteként megmaradni". A tárcavezető szerint a magyar állam feladata , hogy az segítse a magyar észjárást tükröző világszínvonalú alkotások létrejöttét. Egyúttal kiemelte, hogy úgy kell fejleszteni a köznevelési, tehetséggondozási és a pedagógusképzési intézményrendszert, hogy az növelje a kiművelt emberfők számát.

Hangsúlyozta, hogy kitartóan fognak dolgozni azért, hogy a nemzeti érdek optimuma érvényesüljön. Szavai szerint

A KIM feladata nem a pénzosztás, hanem az, hogy az öntudatos, cselekvőképes, kiművelt és magabíró emberek számát növelje." A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a magyar kultúra két fundamentumon, az imago dei fogalmán, azaz az ember Isten képére való teremtettségének hitén és a magyar sors tanulságain nyugszik. Az imago dei az az abszolút, maradandó és állandó tényező, amelyet meg kell őrizni a történelem viharaiban, amikor változó divatok és téveszmék tombolnak - tette hozzá, kiemelve: ha "az imago dei-t feladjuk, minden emberit feladunk".

A másik fundamentumra térve arról szólt: a magyarok szabadságvágyók, de emellett "túlélők , és földhözragadtan realisták is vagyunk". A magyarok ezer éve élnek geopolitikai ütközőzónában, ahol konstituált életvilágot alkottak, amit nemzedékről nemzedékre képesek voltak átadni, több mint ezer éven keresztül - közölte. Megfogalmazása szerint koronként változik az a támasz, amely leginkább elősegíti a kultúra fenntartását. Erre példaként említette vallást, a politikai gondolkodást, a művészi reflexiót és

"lesz olyan korszak, amikor ez a támasz a tudomány lesz"

.

Varga Mihály pénzügyminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Polgári Művelődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke Klebelsberg Kunót is méltatva részletesen ismertette az egykori kultúrpolitikus budai kúriája felújításának szükségességét, amely jelenlegi felújított állapotában a köz célját, a polgári művelődést és kultúrát szolgálja. Szavai szerint minden társadalomnak szüksége van arra, hogy újrateremtse azt a kulturális közeget, amit az elődeitől örökölt. Klebelsberg Kunó "élete a nemzet részévé vált, erénye a nemzet erényévé, története pedig a nemzet történetévé" - hangoztatta a tárcavezető. "Az egykori kultuszminiszter azért dolgozott, hogy a tudás, műveltség révén emelje fel Magyarországot, mivel hite szerint csak így lehetünk módosabbak, függetlenebbek és mindenek felett öntudatosabban gondolkodó magyarok".

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a többi között arról beszélt, hogy az elmúlt száz év magyar történelmének hányattatásai "kapaszkodókat kerestetnek velünk". Ilyen kapaszkodó gróf Klebelsberg Kunó és az ő mintegy tízéves kultuszminiszteri tevékenysége. Szavai szerint az új minisztérium a klebelsbergi hagyományokba gyökerezve próbál meg üzenetet hordozni a mai modern, posztmodern korszak számára. Klebelsberg Kunó 1922. június 16-ától kezdődően mintegy kilenc éven keresztül irányította a kultuszminiszteri tárcát.