Pesti Srácok

Eurobarométer: az európaiak a védelmet és az energiafüggetlenséget jelölték meg az EU kiemelt prioritásaiként

Eurobarométer: az európaiak a védelmet és az energiafüggetlenséget jelölték meg az EU kiemelt prioritásaiként

Az európaiak széles körben támogatják az Európai Unió közös védelmi fellépését, és azt várják, hogy az unió fokozatosan szüntesse meg függőségét az orosz energiaforrásoktól, valamint nagymértékben támogatják az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós választ is – derült ki az Európai Bizottság által szerdán közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A felmérés szerint a jelenlegi helyzetre tekintettel a megkérdezett európaiak a védelmet és a biztonságot (34 százalék), valamint az EU és tagállamai energia-függetlenségét (26 százalék) tartják a legfontosabbnak. Szorosan ezután következik a gazdasági helyzet (24 százalék), a környezet és az éghajlatváltozás (22 százalék), valamint a munkanélküliség (21 százalék) kezelése.

Az uniós polgárok túlnyomó többsége, 81 százaléka támogatja az uniós tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját. A válaszadók 93 százaléka egyetért továbbá azzal, hogy a tagállamoknak közösen kell fellépniük az EU területének védelme érdekében, 85 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy fokozni kell az uniós szintű védelmi együttműködést. Az európaiak többsége, 59 százaléka elégedett az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós válasszal és saját kormányának intézkedéseivel (57 százalék). A humanitárius fellépések a leginkább támogatottak (93 százalék); ezt a háború elől menekülő ukránok befogadása (91 százalék) követi. Az európaiak 80 százaléka az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciók mellett foglal állást, a katonai felszerelések beszerzésének és Ukrajnába irányuló szállításának finanszírozását pedig 70 százalékuk helyesli.

A válaszadók 87 százaléka szerint az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell függését az orosz energiaforrásoktól. A megkérdezettek 86 százaléka véli úgy, hogy a kőolaj- és földgázimport csökkentése és a megújuló energiába történő beruházás fontos az általános biztonság szempontjából, és 87 százalékuk szerint az energiahatékonyság növelése csökkenteni fogja az EU függőségét az unión kívüli energiatermelőktől. 85 százalékuk szeretné, ha az EU jelentős mértékben beruházna a megújuló energiaforrásokba.

PestiSracok facebook image

Az európaiak 85 százaléka vélekedik úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelése hozzájárulhat saját egészsége és a jólét javításához, és ugyanennyien gondolják úgy, hogy ez új lehetőségeket teremthet az innováció, a beruházások és a munkahelyteremtés számára. Noha 49 százalékuk tart attól, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem káros lehet a gazdaságra, 83 százalékuk úgy gondolja, hogy az hozzájárulhat a jövőben a nagyobb ökológiai károk költségeinek csökkentéséhez. Ezen túlmenően 81 százalékuk gondolja, hogy a megújuló energia hosszú távon korlátozhatja az energia fogyasztásáért fizetendő árat. Végezetül a válaszadók többsége (58 százalék) elégedett az EU, illetve saját kormánya (59 százalék) koronavírus elleni oltási stratégiájával – derült ki a felmérésből.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.