Pesti Srácok

Nem tudnak tovább nyerészkedni a mikropártok a finanszírozáson

Nem tudnak tovább nyerészkedni a mikropártok a finanszírozáson

A jelenlegi frakciófinanszírozás aránytalan, igazságossága pedig megkérdőjelezhető – hívta fel a figyelmet Talabér Krisztián. A Nézőpont Intézet elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta: az ellenzéki pártok annak ellenére kapnak a 2018-as apanázsukhoz képest jelentősen több pénzt, hogy nyolcszázezerrel kevesebben szavaztak rájuk, emellett a globális energiaválság költségeinek kigazdálkodásához az államnak saját működési kiadásait is mérsékelnie kell.

A Nézőpont Intézet elemzője kifejtette: a jelenlegi szabályozás szerint a frakciótámogatás jelentős része rögzített, vagyis létezik egy olyan „fejpénz”, amelyet frakciómérettől függetlenül minden képviselőcsoport alanyi jogon megkap. Ez jelenleg a képviselői tiszteletdíj tízszerese, havi kifizetéssel.

– jelentette ki az elemző.

Szimpla nyerészkedés

Talabér Krisztián szerint jogi trükközéssel súlyos milliárdokhoz juthattak hozzá az Országgyűlésbe bekerülő kis pártok az adófizetők pénzéből, valós társadalmi támogatottság nélkül. Mint mondta, az, hogy a balliberális oldal a választáson egy listán indult és végül hat frakcióba rendeződött, évente csaknem egymilliárd forinttal jelent több pénzt az ellenzék számára ahhoz képest, mintha egy frakciót alakítottak volna.

– tette hozzá. Az elemző teljesen nonszensznek nevezte – és úgy véli, ez végképp indokolja a törvény újragondolásának szükségességét –, hogy a baloldali pártok annak ellenére kapnak a 2018-as apanázsukhoz képest jelentősen több pénzt, hogy nyolcszázezerrel kevesebben szavaztak rájuk. Vagyis e szempontok alapján mindenképpen indokolt volt a frakciótámogatás újragondolása.

Állami takarékoskodás

A Nézőpont Intézet elemzője a változtatás szükségességének harmadik indokaként azt nevezte meg, hogy a globális energiaválság begyűrűzött Magyarországra is, a krízis költségeinek kigazdálkodásához pedig az államnak a saját működési kiadásait is mérsékelnie kell.

– hangsúlyozta Talabér Krisztián.

– magyarázta. Ettől függetlenül – folytatta az elemző – a pártok és képviselőcsoportjaik egy parlamenti ciklus alatt továbbra is milliárdokból gazdálkodhatnak, hiszen a frakciótámogatáson kívül párt- és alapítványtámogatást is kapnak, ráadásul a pártok szedhetnek tagdíjat is. Talabér Krisztián összességében úgy véli, a pártoknak továbbra is több mint elegendő forrásuk lesz ahhoz, hogy politikai szervezetüket működtessék.

Forrás: Magyar Nemzet, Fotó: MTI/Kovács Attila

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.