Pesti Srácok

Nemzeti egységkormányról álmodik Macron, ám a pártvezetők nem akarnak "kényszerházasságot"

Nemzeti egységkormányról álmodik Macron, ám a pártvezetők nem akarnak "kényszerházasságot"

Három nappal a nemzetgyűlési választások után továbbra sincs olyan egyértelmű többség a parlament alsóházában, amely biztosítani tudná a kormányzóképességet. Emmanuel Macron francia államfő folytatta szerdán a konzultációkat a parlamenti pártok vezetőivel a nemzetgyűlési választások eredménye miatt kialakult politikai patthelyzet feloldására. Az elnök által előző nap fogadott pártvezetők többsége visszautasította egy nemzeti egységkormány lehetőségét.

Emmanuel Macron nem szólalt meg, amióta pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű szövetsége a választások vasárnapi második fordulójában elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben. Az elnök kedden az eddigi kormánytöbbséghez tartozó pártok és az ellenzék vezetői közül többeket is fogadott hivatalában "a franciák érdekeit szolgáló, lehetséges konstruktív megoldások megtalálására". Az egyeztetések szerdán folytatódtak. A jelenlegi helyzet példátlan Franciaországban, ahol az alkotmány alapján az államfő a pártok felett áll, ráadásul Emmanuel Macront gyakran éri az a vád az ellenzék részéről, hogy egyedül gyakorolja a hatalmat.

A pártok elutasítják a "kényszerházasságot"

Fabien Roussel, a kommunisták vezetője az elnökkel folytatott megbeszélése után elsőként jelezte, hogy Emmanuel Macron nemzeti egységkormány létrehozásán gondolkodik a politikai helyzet megoldására. Az április elnökválasztáson Emmanuel Macronnal szemben alulmaradt Marine Le Pen, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés új frakciójának vezetője megerősítette, hogy az elnök neki is felvetette ezt a lehetőséget az egyeztetésükön. Az ellenzéki politikus szerint viszont "a helyzet nem indokolja" ezt a megoldást. A konzervatív Köztársaságiak főtitkára, Aurélien Pradié szerdán egyértelműen elutasított egy "ilyen kényszerházasságot". Az elnöki pártszövetség részét képező centrista Horizont nevű pártot vezető Édouard Philippe, aki Emmanuel Macron első kormányát vezette 2017 és 2020 között, azt javasolta, hogy a jelenleg a baloldali szövetséghez tartozó szocialistákkal, a Zöldekkel és az ex-miniszterelnök korábbi pártjával, a Köztársaságiakkal közösen jöjjön létre "nagykoalíció".

PestiSracok facebook image

Koalíciós szerződés vagy nemzeti egységkormány

Olivier Véran, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter szerdán kizárta, hogy a kormányzati többségben szerepet kapjon a baloldali összefogást vezető radikális baloldali Lázadó Franciaország vagy pedig Marine Le Pen pártja, miután szerinte ez a két formáció nem tartozik "a köztársasági ívbe". A kormánypárti politikus több lehetséges megoldást is felvázolt: "a balközép–jobbközép közti különbség meghaladásának folytatását", ami koalíciós szerződést jelentene a jobbközép Köztársaságiakkal, ők azonban ezt eddig határozottan visszautasították. Opcióként jelölt meg Olivier Véran "egy, még ennél is szélesebb többséget", amely olyan nemzeti egységkormányra utal, amelyben a baloldali összefogásból a Zöldek, a szocialisták, a kommunisták, valamint a konzervatív jobboldal kaphatna helyet. Harmadik megoldásként pedig egy olyan rendszert tart kivitelezhetőnek, amelyben "a többség törvényjavaslatonként alakítandó ki, időnként a jobboldallal, időnként a baloldallal". A felvázolt forgatókönyvek közül egyik sem volt eddig gyakorlat Franciaországban.

Az elmúlt húsz évben az államfőnek mindig abszolút többsége volt a nemzetgyűlésben. Utoljára 1988-ban, a szocialista Francois Mitterrand elnöksége alatt fordult elő, hogy az akkori baloldali kormánynak mintegy tucatnyi képviselő hiányzott az abszolút többséghez a nemzetgyűlésben, és alkalmanként képviselőket kellett megnyerni az ellenzék soraiból a törvényjavaslatok megszavazásához. Ennél azonban most csaknem négyszer több szavazat hiányzik az elnöki szövetségnek, koalíciós kormányzásra pedig még nem volt példa. A kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, míg eddig 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. A baloldal 150 képviselővel rendelkezik négy frakcióban; a Nemzeti Tömörülésnek 89 fős a csoportja, míg a hagyományos jobboldaliak 61-en vannak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.