Pesti Srácok

Az olaj után Brüsszel most a gázembargóval próbálkozik

Az olaj után Brüsszel most a gázembargóval próbálkozik

Alig ért véget a brüsszeli olajembargó vitája, az ukránok már a gázcsapot is elzárnák, és már ehhez is vannak brüsszeli támogatóik. Hatástanulmányok persze most sem készültek; úgy tűnik, Brüsszelt megint nem érdekli, hogy Európa csődbe megy, ha a terveket elfogadják. A magyar és európai gazdaság minden eddiginél nagyobb csapást szenvedne el, ha bevezetnék a gázembargót, míg Oroszországot alig viselné meg – írta az origo.hu.

– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán. Szerinte ennek megvalósításához a háromszáz milliárd euró költségvetésű REPowerEU projektet terjesztette elő a Bizottság. Mint mondta, fontos, hogy megbízhatóbb szállítótól – ilyen szerinte az Egyesült Államok – szerezzen be az EU földgázt, és következetesen ruházzon be a megfelelő infrastruktúrákba. Úgy tűnik, a brüsszeli Bizottságot már nem is ő irányítja, hanem Frans Timmermans – Von der Leyen legalábbis Timmermans mániájával jött elő, amelynek lényege, hogy szenvedjenek többet az emberek.

– mondta. Ursula von der Leyen azt nem tette hozzá, hogy az amerikai földgáz jóval drágább, mint az orosz, így kevesebb gázért kellene ugyanannyit, vagy többet fizetni.

Magyar siker volt az olajembargó megállítása

A háború kirobbanása óta Brüsszel újabb és újabb energetikai szankciós javaslatokkal áll elő, azt remélve, hogy Oroszországot ilyen eszközökkel szankcionálni tudja. Többször kiderült már, hogy a helyzet egész másképp fest: az átgondolatlan, az uniós tagállamok energetikai szükségleteire és függőségére tekintet nélküli energetikai szankciókkal az EU saját magát lövi lábon. A következő ilyen kísérletnek a Bizottság földgázembargós javaslata tűnik. Orbán Viktor sikerének hála eldőlt, hogy hazánk mentesül az úgynevezett hatodik szankciós csomagnak nevezett brüsszeli terv, az orosz kőolajra kivetett embargó alól.Az az áremelkedés, amely az embargó bevezetése következtében a nyugat-európai tagállamokat menthetetlenül eléri, így itthon nem fog hasonló következményekkel járni. Az olajembargós döntés kapcsán Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elmondta: sikerült elérni, hogy a benzinársapka fenntartható maradjon a jövőben is. Szerinte a gázembargó egy hidrogénbombával érne fel Magyarországra nézve.

– hangsúlyozta Nagy Márton.

Gyorsan összeomlana minden egy gázembargónál

Egy percre sem lélegezhetünk azonban fel, hiszen könnyen nyomban a tárgyalóasztalon lehet a már többször belengetett következő brüsszeli javaslat, nevezetesen a földgázimporttal szembeni embargó kérdése.Jó előre le kell szögezni, hogy egy ilyen szabályozás elsősorban megint csak nem Oroszországnak, hanem a földgázra rászoruló EU-tagállamoknak, így különösen Magyarországnak jelentene érzékeny veszteséget.Az oroszok a gázt ugyanis más államok számára is el tudják adni, az európai vásárlóik viszont jellemzően egy-két csővezetékhez vannak kötve. Az alternatív beszerzési forráshoz alternatív útvonalak is kellenének, amelyek pillanatnyilag csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az orosz földgázexport a legtöbb közép-európai ország esetében csak hosszabb távon és jelentős infrastrukturális beruházások árán váltható ki, vagyis egy esetleges embargó viszonylag gyorsan ellátásbiztonsági kérdésekhez vezet a térségben.

– írta Varga Judit Facebook-oldalán. Az igazságügyi miniszter arra reagálva posztolt a közösségi oldalra, hogy az utóbbi időben egyre inkább megszaporodtak az olyan hangok, amelyek az orosz olajembargó után most gázembargót követelnek.

Mint ismeretes, az ukrán elnök után a napokban erről beszélt Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete is.

– mondta a diplomata. Brüsszel pedig – szokás szerint – megint szolgaian követi Zelenszkij követeléseit.

Forrás: origo.hu; Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.