Francia gazdasági pálfordulás: visszaállamosítanák a világ legnagyobb áramszolgáltatóját
A francia kormány szeretné 100 százalékig visszaállamosítani az Électricité de France (EDF) áramszolgáltatót - jelentette be Élisabeth Borne új miniszterelnök szerdán, a nemzetgyűlésben elmondott programbeszédében.
Megerősítem, hogy az állam az EDF tőkéjének 100 százalékát szeretné birtokolni. Ez a változás lehetővé tenné az EDF-nek, hogy megerősítse azon képességét, amellyel az energetikai jövőnk érdekében a lehető legrövidebb időn belül ambiciózus és elengedhetetlen projekteket indít
- mondta a parlament alsóházában a kormányfő. A francia állam jelenleg 84 százalékos tulajdonosa az áramszolgáltatónak, amelynek 1 százaléka a dolgozóké, további 15 százalék pedig intézményi és egyéni részvényesek birtokában van. A jelentősen eladósodott csoport súlyos pénzügyi terhekkel küzd, és szembe kell néznie a francia kormánynak az új nukleáris reaktorok megnyitására vonatkozó elképzelésével is.
Az energetikai átmenet a nukleáris energián keresztül történik
- erősítette meg a miniszterelnök a kormánynak az elmúlt télen, Emmanuel Macron államfő által megfogalmazott irányvonalát. A bejelentést követően az EDF részvényeinek értéke több mint 5 százalékkal megugrott a párizsi tőzsdén, míg a beszédet megelőzően 5 százalékos nettó csökkenést mutatott.
Az óriásvállalatot áprilisban tőkésítették fel, de éves nyeresége idén jelentősen csökkenhet, miután a francia állam befagyasztotta az energiaárakat, annak ellenére, hogy a cég elnöke ez ellen nyilvánosan tiltakozott. Jean-Bernard Lévy az EDF, Catherine MacGregor az Engie és Patrick Pouyanné a TotalEnergies áramszolgáltatók vezetőivel közös felhívásában a lakossági fogyasztás "haladéktalan" csökkentését sürgette az Oroszország elleni uniós energiaembargó miatt. Az EDF-nek azzal is számolnia kell, hogy az 56 franciaországi reaktor fele karbantartás miatt nem üzemel.
Emmanuel Macron februárban széles körű nukleáris programot jelentett be, amelynek keretében Franciaország 2050-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja. A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy minden olyan reaktor időtartamát meghosszabbítják ötven éven túl, amelynek esetében ez lehetséges, és nem zárnak be egyet sem. Ez a döntés teljes ellentétben áll az államfő 2018-ban tett bejelentésével, amikor tucatnyi elöregedett reaktor bezárását helyezte kilátásba. A hat új reaktor üzembe állítása lépcsőzetes lesz 2035-től. Az ágazat nyolc kisméretű innovatív, jobb hulladékfeldolgozással járó atomerőművet, úgynevezett SMR-t (Small Modular Reactor) is fejleszt. A döntéssel hosszú távon 2050-ig Franciaországnak 25 gigawatt új nukleáris kapacitása lesz a jelenlegi 61 gigawatt mellett. A fejlesztések költségei több mint 50 milliárd euróra rúgnak.
Franciaországban 72 százalékos a nukleáris energia aránya a lakosság energiaellátásban, ez a legmagasabb a világon, és az ország energiafüggetlenségét 18 atomerőműben 56 reaktor biztosítja.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
