Rögtön akadt uniós biztos, aki nehezményezi, hogy Magyarország készül az energia-veszélyhelyzetre
A tagállamoknak gondoskodniuk kell az energiaellátás biztonságáról, ugyanakkor veszélyhelyzetet és ebből eredő intézkedéseket csak akkor hirdethetnek ki, ha egyértelműen fennáll az ellátás megszakadásának veszélye – közölte az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a magyar energia-veszélyhelyzetről közzétett nyilatkozatában.
Kadri Simson azt írta, hogy a Magyarország által szerdán bejelentett energia-veszélyhelyzeti terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek korlátozzák a földgáz és más energiahordozók tagállamok közötti áramlását az unió egységes piacán.
Magyarország nem értesítette az Európai Bizottságot ezekről a tervezett intézkedésekről
– húzta alá. Az észt biztos közölte: az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy jobban megértse, mit fed a veszélyhelyzeti terv, és felmérje, milyen hatást gyakorolnak majd az intézkedések a szomszédos tagállamokra. Kadri Simson emlékeztetett: az EU szilárd jogi keretrendszert léptetett életbe, hogy az ellátásbiztonságot a tagállamok közötti szolidaritás szellemében biztosítsa. A tagállamoknak gondoskodniuk kell az ellátásbiztonságról, ugyanakkor veszélyhelyzetet és ebből eredő intézkedéseket csak akkor lehet kihirdetni, ha egyértelműen fennáll az ellátás megszakadásának veszélye, és ha kihirdetésükről a tagállamok értesítik az Európai Bizottságot, hogy a szomszédos tagállamokat tájékoztathassák, és velük egyeztetés kezdődhessen.
A határokon átívelő földgázszállításokat érintő egyedi tagállami korlátozások indokolatlanok, és a jelenlegi gázpiaci helyzetben csak súlyosbítják a problémákat
– fogalmazott. Kijelentette: az ellátásbiztonságra vonatkozó hatályos szabályozás értelmében mindegyik uniós tagállamra szolidaritási kötelezettség hárul.
Ez azt jelenti, hogy sürgős szükség esetén segíteniük kell a szomszédaiknak, energiával látva el az úgynevezett védett felhasználókat
– írta. Kiemelte továbbá: biztosítani kell, hogy azok az intézkedések, amelyek korlátozzák az áruk, ideértve minden energiahordozó-típus uniós piacon belüli kereskedelmét, ne haladják meg a szükséges mértéket, és szigorúan arányosak legyenek.
A belső piacon belül csak akkor lehet korlátozni az exportot, ha azt nagyon konkrét ok, például a közrend vagy a közegészség védelme indokolja. A gazdasági okok soha nem minősülnek jogszerű indoknak
– húzta alá. Kadri Simson közölte azt is: ahhoz, hogy hatékonyan lehessen reagálni az Oroszországból érkező gázszállítmányok csökkenésére, egységes és összehangolt megközelítésre van szükség uniós szinten, és tiszteletben kell tartani az uniós energiapolitika jogi keretrendszerét és az egységes piaci szabályokat.
Az Európai Unió hónapok óta nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a felkészültséget biztosítsa, az Európai Bizottság pedig július 20-án konkrét javaslatokat fog előterjeszteni annak elősegítésére, hogy az EU felkészülten nézzen szembe az idei téllel
– tette hozzá az energiaügyi biztos.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq