Surányi is előadta a Gyurcsány-receptet saját ötleteként – A megszorítások előtt a rezsicsökkentést csavarnák le
Surányi György volt jegybankelnök új szerepben, Frans Timmermans, Daniel Freund vagy bármelyik tetszőleges vöröses-zöld politikus magyar hangjaként fejtette ki magvas gondolatait az energetikai válságról, valamint az annak nyomában járó gazdasági recesszióról. A Friderikusz Sándorral készült beszélgetés során – amelyet az Origo szemlézett, hogy Önöknek már ne kelljen – Surányi teljesen önálló véleményére még Karácsony Gergely is csettinthetne egyet, annyira problémamentesen simult bele a külföldről importált, újabb politikai pótcselekvési akciótervbe, amellyel a baloldal még mindig árnyékkormányosdit játszó fele erőlködik. A karácsonyista energiapolitika újabb szakértője – aki a pénzvilágból érkezve úgy tűnik, elvtársaihoz hasonlóan mindenhez (is) ért – arról beszélt: elég, ha az emberek a lakást 19 fokra fűtik fel, és az autópályán sem kell tövig nyomni a pedált, 110 kilométer/óra éppen elég jó tempó. A baloldali közgazdász mindezt a minap azért említette meg, mert szerinte meg kell szüntetni a rezsicsökkentést és a benzinárstopot, valamint be kell vezetni itthon a világpiaci energiaárakat.
Meg kell szüntetni a rezsicsökkentést és a benzinárstopot – erről beszélt egy minapi műsorban Surányi György volt jegybankelnök. A baloldal kedvelt közgazdászát Friderikusz Sándor faggatta különböző gazdasági kérdésekről, így például árfolyamról, inflációról, energiaárakról. A beszélgetésben – amelyben a Gyurcsány-féle baloldal legtöbb csúsztatása és politikai lózungja cáfolat nélkül elhangzott – kitértek a felek a rezsicsökkentésre is.
Surányi ez ügyben egyrészt azon sajnálkozott, hogy a kormány idén tavasszal nem szüntette meg a közüzemi árak befagyasztását. Úgy vélte, az ukrajnai háború éppen jó ürügyet szolgáltatott volna erre, és a konfliktusra hivatkozva be lehetett volna vezetni itthon a világpiaci árakat – írja az Origo.
Ez egyébként Surányi szerint kétféleképpen történhetne: vagy úgy, hogy egy bizonyos fogyasztásig kedvezményes tarifa élne, vagy úgy, hogy minden fogyasztónak ki kellene fizetnie a teljes összeget, és az állam bizonyos rászoruló csoportoknak utóbb valamennyi támogatást folyósítana.
Nevelni, nevelni, nevelni
A lényeg, hogy a magasabb keresetűek csak teljes, piaci áron vehetnék meg az energiát, de már az átlagos háztartások is többet fizetnének, mint most. A volt bankvezér azt is kifejtette, mi a baja a rezsicsökkentéssel: egyebek mellett az, hogy
nem neveli meg kellően a magyar társadalmat,
ha a fűtés költségei nincsenek az egekben.
Lábjegyzet: a baloldal tehát ismét ott tart, hogy népet akar nevelni. Mert ugye a népneveléshez ki más is értene jobban a kommunisták utódainál?
Lassan kell autózni
Azért az nem mindegy, hogy valaki 23 fokra fűti fel a lakását vagy 19 fokra
– magyarázta Surányi, majd az üzemanyagárakról is említést téve így folytatta:
Nem mindegy, a benzinre visszatérve, hogy 130 kilométer/órával halad az úton vagy 110 kilométer/órával.
Szerinte az emberek nem értik, hogy a teljesítmény csökkentésével milyen megtakarítás érhető el. Megértenék azonban – legalábbis így értelmezhető Surányi szövege –, ha világpiaci árat fizetnének meg, és akkor a fűtést sem csavargatnák felelőtlenül, illetve a pedált sem nyomnák annyira.
Le az ársapkával!
Szerinte az ársapka minden szempontból káros, ráadásul az intézkedés miatt senkinek nem jut eszébe takarékoskodni, és még hátrányos is a többi uniós állam polgárára nézve.
Magyarázatában a volt bankvezér itt ért el a leginkább zavarba ejtő pontra. Azt fejtegette ugyanis, hogy azért is lenne jó, ha minden magyar autós a világpiaci árat fizetné a kutakon, mert akkor az olajvállalatoknak nagyobb lenne a profitja, amit az extraprofitadóval vissza lehetne venni. Az állam pedig az így szerzett bevételből nyújthatna támogatást egyes társadalmi csoportoknak. Egészében véve Surányi eszmefuttatása pontosan illeszkedik a korábbi időkben tapasztalt baloldali megszorító módszerhez. Ez így néz ki: egy széles körben alkalmazott állami juttatásból előbb kihagyják a gazdagnak titulált szereplőket, majd a rászorulókra hivatkozva a középosztályt, végül az állam rossz pénzügyi helyzete miatt a rászorulókat is, és megszüntetik az egészet.
Gyurcsányék bevett megoldása volt ez annak idején. Akárcsak az az adóemelési módozat, amelynek felelevenítését Róna Péter, a baloldal legutóbbi köztársaságielnök-jelöltje követelte a múlt héten. Az Origo.hu szerint Róna 20, 25, 30 és talán 35 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését szorgalmazta úgy, hogy az alsó, húszszázalékos kulcsot már háromszázezer forintnál alkalmazni kelljen. Emellett Róna jelentős céges adóemelésről is beszélt. A két közgazdász-politikus nyilatkozatai alapján a baloldal programja így nézne ki:
- rezsicsökkentés eltörlése,
- benzinárstop eltörlése,
- 15 százalék helyett 20, 25, 30 és 35 százalékos személyi jövedelemadó,
- 9 százalék helyett 15 százalékos társasági adó, már a kis cégeknek is.
E lépések együttesen már az átlagos háztartásoknak is akár havi százezres összegű kiesést okozhatnának.
Forrás: Origo; Fotó: MTI
