Pesti Srácok

Szeptember ötödikén megtudhatjuk, ki lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke

Szeptember ötödikén megtudhatjuk, ki lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke

Várhatóan szeptember 5-én jelentik be a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztásának eredményét. A párt új vezetője lesz az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke. A háborús helyzet és az előzetes elképzelések ellenére nem gyorsítják fel a választási folyamatot. Boris Johnson jelenlegi miniszterelnök az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán a múlt héten bejelentette, hogy távozik a párt éléről. Ez kormányfői tisztségének megszűnését is jelenti, de Johnson közölte, hogy utódja megválasztásáig ellátja hivatali teendőit.

Sir Graham Brady, a kormányzati tisztséget nem viselő konzervatív alsóházi képviselők alkotta 1922 Bizottság – a vezetőválasztási folyamat megszervezéséért is felelős szakpolitikai frakciótestület – elnöke hétfő esti tájékoztatóján elmondta, hogy a jelöltekről a frakció már szerdán elkezdi a szavazássorozatot, és a folyamat legkésőbb a jövő hét elejére eljut az utolsó két jelöltig. A frakciószavazásokat a parlament július 21-én kezdődő nyári szünetéig mindenképpen le kell zárni – tette hozzá. A konzervatív frakció szavazássorozata után talpon maradó utolsó két jelölt közül a Konzervatív Párt regisztrált tagsága választja ki a párt következő vezetőjét postai vagy elektronikus szavazással, és ennek eredményét jelentik be szeptember 5-én.

Miniszterek a jelöltek között

Hétfőig tizenegyen közölték hivatalosan, hogy pályáznak a Konzervatív Párt vezetői tisztségére. Köztük van Liz Truss külügyminiszter, két korábbi egészségügyi miniszter, Sajid Javid és Jeremy Hunt, valamint Rishi Sunak volt pénzügyminiszter, aki Javiddal együtt a múlt héten lemondott, tiltakozásul a Johnson körül kirobbant botrányok miatt. Javid és Sunak távozása indította el azt a szinte példátlan lemondási hullámot a brit kormányon belül, amely végül Boris Johnsont is távozásának bejelentésére kényszerítette.

PestiSracok facebook image

Az indulók mezőnyében szerepel még Kemi Badenoch korábbi esélyegyenlőségi államtitkár, Penny Mordaunt volt védelmi miniszter, a külkereskedelmi minisztérium jelenlegi kereskedelempolitikai államtitkára, Grant Shapps közlekedési miniszter és Nadhim Zahawi pénzügyminiszter. Zahawit Johnson alig négy napja nevezte ki Rishi Sunak helyére. A hétvégén Suella Braverman, a brit kormány jogi főtanácsadója, Rehman Chishti helyettes külügyi államtitkár és Tom Tugendhat, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke is közölte, hogy indul a vezetőválasztási versengésben. Hétfői brit médiaértesülések szerint Priti Patel belügyminiszter is fontolgatja, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért. Az indulás bejelentése azonban csak szándéknyilatkozat, és nem jelenti azt, hogy mindegyikük máris hivatalos jelölt.

Legalább húsz támogató kell

Hétfő esti sajtótájékoztatóján Sir Graham Brady elmondta: az 1922 Bizottság által kidolgozott szabályok alapján a hivatalos jelöltállítás kedden kezdődik és kedd estig le is zárul. Ahhoz, hogy a pártvezetői tisztségre pályázók felkerüljenek a hivatalos jelöltlistára, mindegyiküknek legalább húsz frakciótag támogatását kell elnyerniük. Azoknak, akiknek ez sikerül, a frakciószavazási fordulókban az alsóházi konzervatív pártcsoport legalább harminc tagjának voksát meg kell szerezniük ahhoz, hogy továbbjussanak a következő fordulókba.

A londoni fogadóirodák a nyereménykiírások alapján jelenleg Rishi Sunak korábbi pénzügyminisztert tartják a vezetőválasztási versengés favoritjának, de viszonylag jelentős valószínűséggel – vagyis alacsony pénznyeremény esélyével – kínálják fogadásra Penny Mordaunt, az első női brit védelmi miniszter és Tom Tugendhat sikerét is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Will Oliver

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)