Pesti Srácok

Szeptember ötödikén megtudhatjuk, ki lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke

Szeptember ötödikén megtudhatjuk, ki lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke

Várhatóan szeptember 5-én jelentik be a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztásának eredményét. A párt új vezetője lesz az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke. A háborús helyzet és az előzetes elképzelések ellenére nem gyorsítják fel a választási folyamatot. Boris Johnson jelenlegi miniszterelnök az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai nyomán a múlt héten bejelentette, hogy távozik a párt éléről. Ez kormányfői tisztségének megszűnését is jelenti, de Johnson közölte, hogy utódja megválasztásáig ellátja hivatali teendőit.

Sir Graham Brady, a kormányzati tisztséget nem viselő konzervatív alsóházi képviselők alkotta 1922 Bizottság – a vezetőválasztási folyamat megszervezéséért is felelős szakpolitikai frakciótestület – elnöke hétfő esti tájékoztatóján elmondta, hogy a jelöltekről a frakció már szerdán elkezdi a szavazássorozatot, és a folyamat legkésőbb a jövő hét elejére eljut az utolsó két jelöltig. A frakciószavazásokat a parlament július 21-én kezdődő nyári szünetéig mindenképpen le kell zárni – tette hozzá. A konzervatív frakció szavazássorozata után talpon maradó utolsó két jelölt közül a Konzervatív Párt regisztrált tagsága választja ki a párt következő vezetőjét postai vagy elektronikus szavazással, és ennek eredményét jelentik be szeptember 5-én.

Miniszterek a jelöltek között

Hétfőig tizenegyen közölték hivatalosan, hogy pályáznak a Konzervatív Párt vezetői tisztségére. Köztük van Liz Truss külügyminiszter, két korábbi egészségügyi miniszter, Sajid Javid és Jeremy Hunt, valamint Rishi Sunak volt pénzügyminiszter, aki Javiddal együtt a múlt héten lemondott, tiltakozásul a Johnson körül kirobbant botrányok miatt. Javid és Sunak távozása indította el azt a szinte példátlan lemondási hullámot a brit kormányon belül, amely végül Boris Johnsont is távozásának bejelentésére kényszerítette.

PestiSracok facebook image

Az indulók mezőnyében szerepel még Kemi Badenoch korábbi esélyegyenlőségi államtitkár, Penny Mordaunt volt védelmi miniszter, a külkereskedelmi minisztérium jelenlegi kereskedelempolitikai államtitkára, Grant Shapps közlekedési miniszter és Nadhim Zahawi pénzügyminiszter. Zahawit Johnson alig négy napja nevezte ki Rishi Sunak helyére. A hétvégén Suella Braverman, a brit kormány jogi főtanácsadója, Rehman Chishti helyettes külügyi államtitkár és Tom Tugendhat, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke is közölte, hogy indul a vezetőválasztási versengésben. Hétfői brit médiaértesülések szerint Priti Patel belügyminiszter is fontolgatja, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért. Az indulás bejelentése azonban csak szándéknyilatkozat, és nem jelenti azt, hogy mindegyikük máris hivatalos jelölt.

Legalább húsz támogató kell

Hétfő esti sajtótájékoztatóján Sir Graham Brady elmondta: az 1922 Bizottság által kidolgozott szabályok alapján a hivatalos jelöltállítás kedden kezdődik és kedd estig le is zárul. Ahhoz, hogy a pártvezetői tisztségre pályázók felkerüljenek a hivatalos jelöltlistára, mindegyiküknek legalább húsz frakciótag támogatását kell elnyerniük. Azoknak, akiknek ez sikerül, a frakciószavazási fordulókban az alsóházi konzervatív pártcsoport legalább harminc tagjának voksát meg kell szerezniük ahhoz, hogy továbbjussanak a következő fordulókba.

A londoni fogadóirodák a nyereménykiírások alapján jelenleg Rishi Sunak korábbi pénzügyminisztert tartják a vezetőválasztási versengés favoritjának, de viszonylag jelentős valószínűséggel – vagyis alacsony pénznyeremény esélyével – kínálják fogadásra Penny Mordaunt, az első női brit védelmi miniszter és Tom Tugendhat sikerét is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Will Oliver

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!