Szijjártó: migrációs ostrom alatt állnak Magyarország déli határai
Az illegális migráció miatt Magyarország déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Bécsben, sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel.
Elmondta, hogy idén már több mint 120 ezer illegális migránst tartóztattak fel a magyar határon, két és félszer annyit, mint tavaly ilyenkor. A migránsok ráadásul agresszív és erőszakos magatartást tanúsítanak, felfegyverkeztek, és "nem szégyellik használni a fegyvereket" egymásra is, de fenyegették a magyar rendőrséget is.
Ezek az emberek bűncselekményt követnek el, a nemzetközi törvények sem teszik lehetővé, hogy a határokat illegálisan átlépjék
– emelte ki, hozzáfűzve, hogy bűncselekményt követnek el az embercsempészek is. Szijjártó Péter megismételte azt az álláspontot, amely szerint a fő probléma abban rejlik, hogy Brüsszel politikája migránspárti, így ösztönzi a migrációt. Bírálta az Európai Uniót a kötelező betelepítési kvóták terve miatt is, és kifogásolta, hogy a migráció megfékezését célzó magyar erőfeszítéseket kísérő költségeknek csupán a töredékét adta vissza az EU.
Magyarország az illegális migrációra biztonsági fenyegetésként tekint, a kormány ezért hozta létre az új határvédelmi egységet, a határvadászokat
– emelte ki a külügyminiszter.
Ezáltal az Európai Uniót és Ausztriát is védi
– mutatott rá. Mint mondta, a kormány nagyra értékeli, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépésben Ausztria közös álláspontot képvisel Magyarországgal.
Szijjártó Péter az ukrajnai háborúval kapcsolatban beszélt arról is, hogy most már egyértelműen a békére kell törekedni. Értésre adta: a kormány nem engedi, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát, és a nemzeti érdekeket kell figyelembe vennie az energiaellátás biztosítását illetően is. A térségbeli országok függnek az orosz gáztól – szögezte le –, Magyarország pedig egyértelművé tette, hogy nem is hajlandó a gázszállítással kapcsolatban kivetett szankciókról tárgyalni, így a Gazprom elleni intézkedéseket sem fogad el. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarország hajlandó-e más EU-tagállamokkal is megosztani a területén tárolt gázt, Szijjártó Péter kijelentette: ezzel kapcsolatban konkrét tervezetek nincsenek, de a kormány első számú prioritása, hogy Magyarország energiaellátását biztosítsa. A kormány már döntött arról, hogy a Gazprommal és a Shell-lel létező hosszú távú szerződésekben foglalton túl további mennyiséget vásárol, összesen akár mintegy 700 millió köbméternyit, a tározókban tárolható maximumot. Mindkét földrajzi irányban folytatnak tárgyalásokat – tette hozzá.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Európa kritikus időszakon esik át, az emberek fizikai biztonsága és az energiaellátás egyaránt veszélyben van.
Az infláció fő oka is a háború, valamint a szankciók, ezért egyértelműen a békére kell törekedni
– hangsúlyozta. Kiemelte azt is, hogy Magyarország már több mint 830 ezer menekültet fogadott be Ukrajna területéről. Köszönetet mondott egyúttal azért, hogy Ausztria segíti az oda továbbutazókat. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az osztrák befektetők a második legnagyobb csoportot alkotják Magyarországon, a kereskedelmi forgalom alapján pedig Ausztria a harmadik legfontosabb partner. A kereskedelem rekordot döntött tavaly, több mint 12 milliárd eurós értékkel, és idén már 50 százalékos a növekedés.
Alexander Schallenberg a sajtótájékoztatón szintén méltatta, hogy a kétoldalú kereskedelem fokozódott a pandémia miatti megtorpanást követően, így az export 20, az import pedig 22 százalékkal nőtt. Több mint 1400 osztrák cég van jelen Magyarországon, 70 ezer munkahelyet tartanak fenn – emelte ki. Az osztrák miniszter szerdán Budapesten járt, a közép-európai országokat tömörítő C5 csoport külügyminisztereinek találkozóján. Ottani álláspontját megismételve elmondta: egyértelművé kell tenni, hogy csökkenteni kell az energiafüggőséget Oroszországtól, de ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Azt is hangoztatta, hogy Oroszország Ukrajnán túl is destabilizáló tényező a nemzetközi politikában. Schallenberg kifejtette azt is, hogy a közép-európai országok számára a Nyugat-Balkán európai integrációja különösen fontos, a C5 ezért közös levelet küld az Európai Bizottságnak, jelezve, hogy pozitív lépéseket vár az év végéig. A legfontosabb geopolitikai eszköz az EU kezében a bővítés – fogalmazott az osztrák miniszter.
Egy kérdésre válaszolva Szijjártó Péter beszélt a paksi beruhásáról is. Elmondta, hogy párhuzamosan zajlik Paks–1 élettartamának kiterjesztése és Paks–2 felgyorsítása.
Fontos engedélyekhez sikerült már hozzájutni, és az első betonelemek várhatóan legkésőbb jövő októberben a talajba kerülnek. 2030 a kereskedelmi működés megkezdésére még érvényes dátum. Összesen a két blokk 4400 megawattos teljesítményre lesz képes; ez jelentős lépést jelent a saját előállítású villamosenergia-ellátáshoz
– hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
