Pesti Srácok

A határok védelmét szorgalmazta Matteo Salvini a lampedusai migránstáborban

A határok védelmét szorgalmazta Matteo Salvini a lampedusai migránstáborban

Ha a jobbközép nyeri a szeptemberi parlamenti választásokat, a következő olasz kormány ismét ellenőrizni és védeni fogja a határokat Matteo Salvini volt belügyminiszter, a Liga párt vezetője szerint, aki Lampedusa migránstáborába látogatott csütörtökön. Matteo Salvini közösségi oldalán élőben közvetítette a dél-olaszországi szigeten működő migránsközpontban tett látogatását.

Ugyanott válaszolt az újságírók kérdéseire is: hangoztatta, hogy érkezése előtt a jelenlegi belügyminiszter, Luciana Lamorgese több száz embert szállíttatott el a táborból. A 350 főt befogadni képes táborban Matteo Salvini érkezésekor hatszázan voltak, miközben az előző napokban több mint kétezren.

– mondta Salvini. A Liga vezetője – aki 2018 és 2019 között volt belügyminiszter – a Lampedusán működő migránsközpontot "Olaszország és Európa szégyenének" nevezte. Elmondta, hogy a helyhiány miatt a bevándorlókat a földön helyezik el, nincsen elegendő mellékhelység, nem tudnak megfelelő egészségügyi ellátást biztosítani, és a tábor tisztítása sem felel meg a "minimális higiéniai követelményeknek". Matteo Salvini kijelentette, hogy ha szeptember 25-én a Liga, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) és a jobbközép Forza, Italia! (FI, magyarul Hajrá, Olaszország) pártkoalíció nyeri a választásokat, az új kormány célként tűzi ki "a határok ismételt ellenőrzését és védelmét, valamint azt, hogy tényleg azt tartsák menekültnek, aki háború miatt menekül, akik a jelenlegi érkezők töredékrészét képviseli". Kifejtette, hogy befogadást biztosítanak azoknak, akik jogosultak a menedékkérelemre, és számukra méltó elhelyezést kell garantálni.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá Salvini. Megjegyezte, hogy júliusban többen kötöttek ki Lampedusa szigetén, mint 2019-ben az egész évben, amikor csaknem 12 ezren érkeztek. Hozzátette, hogy a 2021-ben benyújtott majdnem 53 ezer menedékkérelem 15 százalékát fogadták el, vagyis ennyien bizonyultak "igazi menekültnek".

Korábban a jelenlegi belügyi államtitkár, Nicola Molteni, a Liga politikusa úgy nyilatkozott, hogy ha a jobbközép megnyeri a szeptemberi választásokat, ismét életbe léptetik a Salvini nevével fémjelzett migrációs-biztonsági törvényeket, amelyek 2018-ban "csökkentették az útnak indulások és a tengerbe veszett emberek számát is". A 2019-es kormányváltáskor a migránsokkal érkező civilhajók kikötését is tiltó migrációs törvényeket eltörölték. A belügyminisztérium csütörtöki adatai szerint az év eleje óta több mint 42 ezer migráns érkezett a tavalyi év ugyanezen időszakában mért, valamivel több mint 30 ezerhez képest. Az utóbbi egy hét alatt több mint ezren érkeztek civilhajók fedélzetén: utolsóként a francia felségjelzésű Ocean Viking a campaniai Salerno kikötőjében kötött ki csaknem négyszáz bevándorlóval, közülük ötvenen bizonyultak koronavírusosnak.

A felmérésekben a jobbközép koalíció legnagyobb pártját, az Olasz Testvéreket vezető Giorgia Meloni szerdán nem zárta ki, hogy Matteo Salvini lehet ismét a belügyminiszter, de Meloni azt hangoztatta, hogy a miniszteri székekről az esetleges győzelem után döntenek. Matteo Salvini utoljára 2020 júliusában járt Lampedusa szigetén. Akkor a baloldali Salvatore Martello volt a polgármester, akit idén júniusban a Ligához közeli Filippo Mannino váltott.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.