A német kancellár most éppen bővíteni szeretné az EU-t
Az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát vagy Georgiát – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár hétfőn Prágában az Európai Unió jövőjéről tartott előadásában a Károly Egyetemen.
Olaf Scholz szerint az Európai Unió bővítése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szervezet a jelenlegi egyhangú szavazásról fokozatosan áttérhessen a többségi szavazásra.
A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy "ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti". Úgy vélte, hogy "ott, azokon a területeken, amelyeken ma konszenzus kell, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését". Leszögezte: "Ezért azt javasoltam, hogy fokozatosan térjünk át a többségi szavazásra a közös külpolitikában, de más területeken is, mint például az adópolitika. A javaslatot annak tudatában terjesztettem elő, hogy annak Németország számára is következményei lesznek".
A kancellár előadásában ugyanakkor javasolta, hogy Európában jöjjön létre új közös légvédelmi rendszer, amely "egész Európa számára hasznos lenne", másfelől olcsóbb és hatékonyabb lenne annál, ha mindenki saját rendszert működtet.
Olaf Scholz támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia államfő elképzelését egy új európai politikai közösség létrehozásáról, amely lehetővé tenné az EU tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal.
Ukrajnával kapcsolatban Olaf Scholz felszólította az EU tagállamokat, hogy "zárják soraikat, rendezzék a régi konfliktusokat és keressenek új megoldásokat. Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg szükséges - húzta alá.
Megjegyezte, hogy Németország a közeljövőben újabb fegyvereket szállít Ukrajnának.
Az ukrajnai háborút Olaf Scholz napjaink legsúlyosabb problémájának minősítette. "Az ukrajnai háború mérföldkő Európában, mert Oroszország Ukrajna elleni támadásával az imperializmus visszatért Európába. Ez elfogadhatatlan" - szögezte le a német kancellár.
Az Európai Unió Tanácsa szavazási rendszerének megváltoztatását célzó német javaslattal kapcsolatos kérdésre Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta, hogy "Csehország nagyon tartózkodóan viszonyul" ehhez. Rámutatott, hogy az EU-tagállamok nagyon eltérően viszonyulnak ehhez a kérdéshez, s a jelenlegi nagyon kritikus nemzetközi helyzetben "nem lenne hasznos" megnyitni ezt a témát.
Az energiaválsággal összefüggésben Petr Fiala hangsúlyozta: Prága és Berlin egyetért abban, hogy a problémákra "összeurópai megoldást kell találni". Csehország, mint az Európai Unió Tanácsa soros elnöke már konkrét lépéseket is tett ennek érdekében - jegyezte meg a cseh miniszterelnök.
