Pesti Srácok

A svéd miniszterelnöknek leesett, hogy a migránsok gettókba tömörülnek, most pedig felszámolná azokat

A svéd miniszterelnöknek leesett, hogy a migránsok gettókba tömörülnek, most pedig felszámolná azokat

Felszámolná a svéd szocdem kormányfő az etnikai gettókat a nagyvárosokban, amelyek a szervezett bűnözés melegágyai. A migrációs és integrációs szakértőknek, szociológusoknak viszont nem tetszik a javaslat.

– utalva a nyugati, főleg amerikai metropoliszok elhíresült város-a-városban jellegű etnikai gettóira. Ezzel hasonló álláspontra helyezkedett, mint bevándorlásügyi minisztere, Anders Ygeman, aki korábban már közölte: a svédek korlátozni akarják a bevándorló hátterű emberek koncentrációját a városok legproblémásabb területein, ami egyébként nagyon hasonló a szomszédos Dánia bevándorlópolitikájához. Azért a svéd kormányfő gyorsan hozzátette: ez természetesen nem jelenti emberek erőszakos költöztetését, mint Dániában történt; ehelyett más megoldásokban gondolkodnak, például vonzó lakásszövetkezetek kiépítését, amivel elérhető lenne egy kevert népesség.

Ygeman javaslatát korábban hevesen kritizálták különböző pártok, svéd migrációs és integrációs szakértők, elsősorban a svéd városokba érkező nem-északi betelepülés korlátozása miatt, meg azért is, mert – mint Charles Westin, a Stockholmi Egyetem szociológusa fogalmazott – „rasszista megközelítés”, sőt, neki az apartheidet juttatja eszébe etnikailag a beszélt nyelv vagy a bőrszín alapján kategorizálni az embereket. Ugyanakkor Andersson kiállt bevándorlási minisztere mellett, mondván, az említett megoldásra már rég sort kellett volna keríteni (a vád abszurditására, hogy egy kevert lakosság kívánalma miként tekinthető rasszizmusnak, nem tért ki).

PestiSracok facebook image

Emlékezetes, Andersson korábban közölte:

Ez pedig párhuzamos társadalmak kiépüléséhez és csoportos erőszakhoz vezetett. Ezért a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés mellett döntött a kormány, miután a svéd társadalmat sokkolta az az erőszakhullám, ami idén április közepén zavargásokba torkollott; a kivezényelt rendőrök közül több mint 100-an sebesültek meg.

Forrás: mandiner.hu; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.