Pesti Srácok

A világ legnagyobb iszlám fundamentalista országa megnyugtatásul közölte: tudna atombombát készíteni, de "becsszó", hogy nem fog

A világ legnagyobb iszlám fundamentalista országa megnyugtatásul közölte: tudna atombombát készíteni, de "becsszó", hogy nem fog

Irán már tudna atombombát előállítani, de nincsenek ilyen tervei – jelentette be hétfőn az iráni atomenergia-hivatal vezetője. Amerikának bő 20 éve ennyi éppen elég is lett volna, hogy dömpingmennyiségben kezdjen demokráciát exportálni Iránba.

Mohamed Eszlámi akinek a szavait a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség idézte júniusban azt mondta, a síita állam nem folytat semmilyen titkos nukleáris fejlesztést. A Reuters hírügynökség emlékeztet, hogy az Eszlámiéhoz hasonló állításokat már Kamal Harazi, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah tanácsadója is megfogalmazott júliusban. Harazi kijelentései után találgatások merültek föl annak kapcsán, hogy a közel-keleti ország mégis atomfegyver előállítására készülne, jóllehet Teherán többször hangoztatta, hogy nukleáris fejlesztései kizárólag békés célokat szolgálnak. A síita állam már 60 százalékosra dúsított uránt állít elő, jóllehet a 2015-ös atomalku 3,67 százalékig engedélyezné ezt.

Az atomalku felélesztéséről tavaly, Bécsben kezdődtek tárgyalások. Az Irán és a hat hatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország – 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedések többségét. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait, egyebek között fokozta az urándúsítást. A bécsi egyeztetések megrekedtek, elsősorban a Washington és Teherán közötti nézeteltérések miatt: Irán a többi között a síita államra kirótt szankciók feloldásától teszi függővé az egyeztetések sikerét. A teheráni vezetés többször leszögezte, hogy bár nyitott a tárgyalásokra, és bizakodóan tekint az újabb megbeszélések elé, a végső megállapodás előtt elvárja a büntetőintézkedések feloldását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!