Pesti Srácok

Alig értek Belgiumba, az ukránokról rögtön kiderítették, hogy naplopók

Alig értek Belgiumba, az ukránokról rögtön kiderítették, hogy naplopók

A háború miatt menekülni kényszerült, Belgiumban menedéket talált ukrajnai állampolgárok töredéke élt ezidáig az Európai Unió által biztosított munkavállalás lehetőségével – közölte az illetékes belga munkaügyi hivatal, amelynek adatait a La Libre Belgique című napilap ismertette kedden.

A francia nyelvű belga lapban közölt információk szerint az Oroszország indította háború február 24-i kezdete óta mintegy 50 ezer ukrajnai menekültet regisztráltak Belgiumban. Közülük mintegy 30 ezret Flandriában, Belgium északi tartományában, 13 ezret Vallóniában, az ország déli részében, közel hétezret pedig a brüsszeli régióban vettek nyilvántartásba. Flandriában 3356, Vallóniában 1255, Brüsszelben 1323 ukrajnai menekült jelentkezett az illetékes munkaügyi hivatalnál, hogy munkalehetőséget keressen maga számára. A flamand nyelvű északi régióban ezidáig 543-an, az álláskeresőként regisztrált ukrajnai menekültek 16 százaléka talált munkát. A francia nyelvű déli régióban a nyilvántartásba vettek 13,5 százalékát, 170 ukrajnai menekültet alkalmaztak. A napilap idézte a brüsszeli munkaügyi hivatal illetékesét, Jan Gatz szóvivőt, aki szerint az ukrajnai menekültek érkezésüket követően előbb szállást keresnek, valamint iskolai elhelyezést gyermekeik számára, és csak ezután néznek munka után. A legtöbben pedig nem a belga fővárosban, hanem vidéken élő ismerősöknél vagy rokonoknál kívánnak lakni.

– jegyezte meg a lap.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.