Annyira kevés a gáz Németországban, hogy már most „termelési jelentésekkel” takaródzik a „független média"
Biztosak lehetünk abban, hogy Németországban súlyos az energetikai helyzet, ha a független-objektív média indokolatlan termelési jelentésekkel bombázza olvasóit annak kapcsán, milyen remekül teljesítik a német gáztározók a tervhivatali direktívákat. Mintha Németország esetében a letárolt mennyiségnek bármiféle relevanciája is lenne.
Hozzávetőleg 75 százalékos telítettségen állnak a német gáztározók, hetekkel az előre meghatározott határidő előtt sikerült elérni ezt a szintet – ez derült ki a Gas Infrastructure Europe (GIE) üzemeltetői csoport vasárnapi adataiból. A Reuters tudósításával valamiért a teljes baloldali sajtó fontosnak érezte, hogy elbüszkélkedjen, miután néhány hete a németek még a gázzal rendelkező országoktól rekviráltaksarcoltak kértek volna kölcsön az értékes energiahordozóból, fenntartandó a híres/hírhedt német erkölcsi fölényt Oroszországgal szemben.
Mielőtt azonban a haladárok teljes önkívületbe esnének a német felsőbbrendűség (sic!) eme lenyomatától, fontos megjegyezni, hogy Németország 23,3 milliárd köbméter földalatti gáztározóval rendelkezik, ami a 2021-ben felhasznált 100 milliárd köbméter gázmennyiség valamivel több mint ötöde. Tessék kiszámolni, hogy ez hány pulcsit jelent! Emelt szintű feladat: ha az Északi Áramlat 2-őt nem üzemelik be, illetve az Északi Áramlat 1-en továbbra is csak 20 százalékos teljesítménnyel küldi Putyin Gazpromja a naftát, akkor melyik téli napon kell életben léptetni Németországban a gázellátási vészhelyzeti terv piros fokozatát? A helyesen tippelők között télikabátot és száraz tűzifát sorsolunk ki.
A gáztározók feltöltése egy olyan játék, amit 27 uniós tagország játszik és mindig a németek veszítenek
Az ország egy háromlépcsős vészhelyzeti terv második fázisában van, amit a fő beszállító Oroszország felől érkező gázáramlás csökkenése után dolgoztak ki. Az orosz energia elapadása komoly fejfájást okoz a német iparnak, idáig ez az útvonal biztosította ugyanis az ország gázigényének negyedét. És nemcsak a német iparnak van szüksége a gázra, hanem a megújuló energiaszektornak is; amikor nem süt a nap és nem fúj a szél, akkor bizony be kell kapcsolni a gyorsan indítható gázerőműveket.
Oroszország június közepe óta drasztikusan csökkentette az Európába az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül érkező gázmennyiséget, és jelenleg csak a megállapodás szerinti mennyiség 20 százalékát szállítja le. Hivatalosan ennek műszaki okai vannak, de az európai konszenzus szerint ez valójában Moszkva bosszúja a háború miatt bevezetett szankciókért. Kedvesebb olvasatok szerint így akarja rávenni Németországot, hogy szegje meg az általa korábban támogatott szankciókat.
A német kormány eredeti célja az volt, hogy a gáztárolók szintje szeptember 1-jére elérje a 75 százalékot. A következő cél október 1-jén a 85 százalék, november 1-jére pedig a 95 százalékos telítettség. Ezeket a határdátumokat több rendelet is tartalmazza, úgy is mint garanciáit annak, nehogy Németország gázválságba sodródjon. Ami alapja persze egy hibás számolás, hiszen ha nem érkezik folyamatosan és megfelelő mennyiségben gáz az Északi Áramlaton, akkor télen, a fűtési szezonban hamar elfogyhat a most felhalmozott tartalék. A németországi gázválság megoldókulcsa Putyin zsebében van.
A rendelkezések között szerepel a cseppfolyósított földgáz (LNG) nagyobb mértékű importja és az energiafelhasználás csökkentésére irányuló ösztönzők bevezetése is. A német gázpiaci szolgáltató, a THE augusztus 15-én fogja bejelenteni a fogyasztókra kivetett gázár-adó mértékét, hogy segítsen az importőröknek megbirkózni a megugró árakkal. Az cseppfolyósított földgázzal kapcsolatban viszont az elmúlt napokban felmerült még egy komoly probléma: radikális zöldek, antifasiszták és egyéb elmebetegek az LNG infrastruktúra elleni támadásokra készülnek, mert így akarják megmenteni a bolygót.
Forrás: Reuters, Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
