Pesti Srácok

Egymás után döntik le az európai szovjet emlékműveket (Videó)

Egymás után döntik le az európai szovjet emlékműveket (Videó)

Európa érdekesen gondolkodik a kollektív felelősségről: míg "csak" a kommunizmus áldozataira emlékeztettek, senkit nem zavartak a szovjet emlékművek, azonban a jelenleg uralkodó oroszellenesség jegyében ezek hirtelen eltörlendővé váltak. Érdekes, különösen annak tekintetében, hogy a Szovjetunió egyik legnagyobb tagállama Ukrajna volt.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatti tiltakozásuk jeleként több európai ország is megszabadult szovjet emlékműveitől a napokban – a helyi orosz kisebbség tiltakozása ellenére. A lett fővárosból eltávolított emlékművet 1985-ben emelték, amikor Lettország még a Szovjetunióhoz tartozott, ám a lett parlament idén májusban megszavazta, hogy minden alkotást el kell tüntetni, amely a totalitárius rezsimre emlékeztet. Az orosz kisebbség hevesen tiltakozott az emlékmű lebontása miatt, amely előtt minden év május 9-én összegyűltek, hogy megemlékezzenek a Vörös Hadsereg náci Németország felett aratott győzelméről. A lett központi statisztikai hivatal 2018-as adatai szerint az oroszok az 1,9 milliós lakosság 25 százalékát alkotják – írja a Magyar Nemzet.

Lettország mellett Észtország és Lengyelország sem kímélte meg a szovjet éra emlékeit. Varsó augusztus 24-re, az ukrán függetlenség napjára időzítette a Vörös Hadsereg katonai emlékművének eltávolítását, amely eddig Brzeg városában állt. A 85 százalékban oroszok lakta észtországi Narva városában pedig a múlt héten bontották le a köztéri szoborként kiállított T–34 típusú szovjet harckocsit.

– panaszolta egy orosz lakos, aki 1957 óta él Narvában. Lettországhoz hasonlóan Észtországban is mintegy negyedét teszik ki az oroszok az 1,3 milliós lakosságnak.

– magyarázta Kristjan Kaldur, a Balti Tanulmányok Intézetének vezető elemzője. Hozzátette: az emlékművek ledöntögetése és az orosz nemzetiségűek felelősségre vonása Oroszország ukrajnai offenzívájáért csak még jobban kiélezi az etnikai konfliktusokat. A balti országok és Lengyelország éllovasai annak a kezdeményezésnek is, hogy kitiltsák az orosz állampolgárokat az Európai Unió területéről, ezzel büntetve Moszkvát a háborúért.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Szergej Sztyepanov

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)