Kövér László: a magukat felsőbbrendűnek képzelő emberek mindig vérfürdőbe sodorják embertársaikat
Magyarországon az állam és az egyházak együttműködésének eredménye nemcsak a statisztikai számokban, hanem a mindennapokban is tapasztalható – mondta Kövér László vasárnap, a Zala megyei Pákán.
Az Országgyűlés elnöke a Szent Péter és Pál apostolok-plébánia Szent Pio közösségi házának bővítés utáni megszentelése alkalmából arról beszélt, hogy az elmúlt 12 évben az állam több mint 1267,5 milliárd forint támogatást biztosított az egyházaknak, ebből 814,5 milliárd forintot a katolikusoknak.
Ugyanezen idő alatt Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta területein 216 milliárd forintot meghaladó magyar kormányzati támogatással több mint 3000 templom újult meg és közel 200 új templom épült, ezek közel kétharmada katolikus. Ezekben az években 1500 – több mint fele részben katolikus – egyházi közösségi teret újítottak fel, vagy építettek ki 50 milliárd forintot meghaladó kormányzati támogatással
– ismertette a házelnök. Kövér László felidézte, hogy a közösségi ház névadója, Szent Pio erősíteni kívánta keresztény testvéreit egy olyan korban, amikor Európában "az emberi ész az emberi lélek ellen fordult, a nyugati filozófia nyíltan meghirdette, hogy Isten halott".
Ezen istentagadás történelmi következményei voltak a világháborúk, az ordas eszméket gyakorlatba ültető szörnyállamok, a lágerek, a népirtások a huszadik században
– vélekedett a házelnök. Úgy fogalmazott: az istentelenség hirdetése mindig embertelenségbe torkollik, "a magát Istennek képzelő übermensch, a magukat felsőbbrendűnek képzelő emberek mindig zsarnokságba, nihilizmusba és vérfürdőbe sodorják embertársaikat".
A keresztény Magyarország építésének egyik első lépéseként Szent István elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot, ahová vasárnaponként mindenki menjen el. Így jöttek létre azok a hitbéli közösségek, amelyek ezer esztendőn keresztül szolgálták és megtartották az egyes ember és a családok életét
– mondta. Kifejtette: a keresztény egyházak ellen szüntelen rágalomhadjáratot folytatnak, "kívülről-belülről bomlasztva próbálják őket elszigetelni az emberektől".
A közérdek védelmére hivatott közhatalmat, a nemzeti államokat pedig fel akarják számolni; mindezt azok teszik, akik elég gátlástalanok ahhoz, hogy a magánérdekeik oltárán megkíséreljenek feláldozni minden közérdeket, felmorzsolni minden közösséget, amely céljaikat veszélyezteti.
A Parlament elnöke szerint a családi, vallási és nemzeti közösség tudja a legerősebb lelki és anyagi biztonságot nyújtani; ez a meggyőződés határozza meg 2010 óta a magyar állam családpolitikáját, egyházpolitikáját és nemzetpolitikáját.
Az emberek igénylik az egyházak szolgálatát; elég csak arra gondolni, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi köznevelési és szakképző intézményekbe járó növendékek száma, amely mostanra eléri a 240 ezret
– mondta. A politikus arra is kitért, hogy mindenkinek, aki igényli, meg kell adni a lehetőséget, hogy találkozhasson a keresztény tanítással, amely létrehozta Európát és amelyből kinőtt Magyarország kultúrája. Említést tett arról, hogy a Magyar Falu program célja, hogy segítsen megújítani a vidék Magyarországát, újjáépíteni, illetve a kor színvonalán létrehozni azt az infrastruktúrát, amellyel Magyarország a rendszerváltoztatás óta adósa a falun élő embereknek.
El kell érni, hogy a vidéki és a városi élet közötti különbségek kiegyenlítődjenek, és az a kényelem, amely városon a gyors ügyintézésnek, a kultúrához és a szórakozáshoz való hozzáférésnek köszönhető, elérhetővé váljon a községekben élők számára is
– mondta. Kövér László szerint nehéz időket élünk: "a koronavírus-járvány és az Ukrajnában zajló háború nyomában járó példátlan gazdasági válság újraírja tegnapi terveinket, átformálja hétköznapjainkat".
A kormány érzi a felelőssége súlyát, nagy nyomásnak áll ellent, hogy az ország kimaradjon a háborúból, az energiaválság következményeit mérsékelje, megvédje a gazdaságot a fenyegető visszaeséstől, és segítse a családokat a terhek viselésében
– fogalmazott a politikus.
Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) egyebek mellett azt mondta: annak, hogy ma magyarul beszélünk, a Kárpát-medencén belül őrizzük a hagyományainkat és a kultúránkat, az a vidéknek, a falusi Magyarországnak köszönhető. A sokszor mostohán kezelt vidék az elmúlt évtizedben a kormányzati figyelem középpontjába került; a Magyar Falu program jóvoltából újulhatott meg 16 millió forint pályázati forrással a pákai egyházi közösségi tér és annak kertje is.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Filep István
