Pesti Srácok

Moszkva hivatalosan is azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy beavatkozik a háborúba

Moszkva hivatalosan is azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy beavatkozik a háborúba

Korábban is felmerült már orosz részről az a vád, hogy az Egyesült Államok közvetlenül is beavatkozik a háborúba: először a Moszkva cirkáló elsüllyesztését követően vetették fel, hogy az amerikai segíthetnek az ukránoknak a célpontok meghatározásában, azonban hivatalos formában most először vádolták meg ezzel az USA-t. A moszkvai védelmi minisztérium szóvivője szerint a HIMARS tüzérségi rakétarendszer célpontjait is amerikai források szállítják az ukránok számára.

Igor Konasenkov altábornagy szerint az ukrán tisztviselők között lehallgatott beszélgetésekből derült ki a kapcsolat – idézte az Index a BCC cikkét, amelyben azt is hozzátették, hogy az orosz értesülések hitelességét egyelőre nem tudták ellenőrizni. Oroszország korábban azzal vádolta Washingtont, hogy „proxy”, azaz közvetett háborút folytat Ukrajnában. A Pentagon szóvivője közölte, hogy „részletes, időérzékeny információkat nyújtottak az ukránoknak, amelyek segítettek az őket fenyegető veszélyek azonosításában, és az orosz agresszióval szembeni védekezésben”.

Ugyanakkor egy ukrán tábornok szerint az Egyesült Államok hatékony vétóval korlátozhatja a HIMARS orosz célpontjait. Vadim Szkibitskij, az ukrán katonai hírszerzés megbízott helyettes vezetője ismertette a célpontok kiválasztásának folyamatát. A vezérőrnagy szerint a kilövés előtt olyan megbeszélések zajlanak, „amelyek lehetővé teszik Washington számára, hogy leállítsa az esetleges támadásokat, ha nem elégedett a kiválasztott célponttal”. További részletekbe nem bocsátkozott. Az Egyesült Államok egyébként összesen 16 HIMARS-egységet szállított, a legutóbbi négy augusztus elején érkezett meg Ukrajnába.

Forrás: Index; Fotó: Twitter

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)