Pesti Srácok

Sztrájkot hirdetett a Mozdonyvezetők Szakszervezete

Sztrájkot hirdetett a Mozdonyvezetők Szakszervezete

Szeptember első hetétől kezdődő sztrájkot hirdetett a Mozdonyvezetők Szakszervezete, amiért a 2021. évi reálkereset-veszteség kompenzálásának ügyében nem jutottak dűlőre. Már márciusban is lett volna sztrájk, de azt az orosz–ukrán konfliktus miatt nem tartották meg.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete Küldöttközgyűlése szerdai ülésén úgy döntött, hogy 2022. szeptember első hetétől kezdődően határozatlan idejű sztrájkot hirdet a vasúti személy- és áruszállítást érintően, ha addig nem jön létre megállapodás a 2021. évi reálkereset-veszteség kompenzálására. A MOSZ még 2021 őszén kollektív munkaügyi vitát indított, majd annak eredménytelensége után 2022. márciusra sztrájkot hirdetett a követelés teljesítésére, bruttó 546 ezer forint kifizetésére. A MÁV Zrt.-vel folytatott – a MÁV-START Zrt. vezetője bevonásával zajló – akkori tárgyalások során, az orosz–ukrán háborús konfliktus miatt kialakult menekültválságra tekintettel a felek abban állapodtak meg, hogy a Mozdonyvezetők Szakszervezete az általa, 2022. március 10-ére meghirdetett sztrájkot nem tartja meg.

Az azóta eltelt időben a munkáltató továbbra sem tett érdemi lépéseket a MOSZ követelésének teljesítése érdekében. A 2021. évi reálkereset-veszteség kompenzálására munkáltatói intézkedés nem történt. Ismerve Magyarország jelenlegi helyzetét, a gazdasági válságot, az energiakrízist, a szomszédunkban dúló háború okozta súlyos és széleskörű társadalmi problémákat is, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének – a munkáltató magatartása okán – mégsem maradt más választása, mint a hatályos jogszabályok szerint eljárva, 2022. szeptember első hetére újra határozatlan idejű sztrájkot hirdetni – írják a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)