Újabb fontos hazai filmes díjat zsebelt be a PestiSrácok gyártásában készült Mi, svábok mindig jó magyarok voltunk doku

A kreatív feldolgozásmódért járó szakmai díjat sebelte be László Gábor a Mi, svábok mindig jó magyarok voltunk filmjéért a Bujtor István Filmfesztivál, Az alkotás szerkesztője munkatársunk, László Petra és a PestiSrácok gyártásában készült. A doku az 1100 éves német-magyar közös együttélésnek a bemutatására vállalkozik 52 percben. A PestiSrácok gyártásában készült filmet a Lakiteleki Filmszemlén második hellyel díjazták valamint bekerült a Magyar Mozgókép Fesztivál programjába.
061.HU
A filmfesztiválra nevezett 147 alkotás közül 104 film került a hivatalos versenyprogramba, ezek közül 80 alkotást láthattak a nézők. A zsűri a Bujtor István-díjat a nagyjátékfilmek közül Szabó Győző életrajzi ihletésű könyvéből született, Illés Gabriella producer és Herendi Gábor rendező által jegyzett Toxikoma, a kisjátékfilm kategóriában a Karácsony Gergely, Cserhalmi György, Kertész Janka, Vándor Éva, Szemerédi Bernadett és Rajkai Zoltán főszereplésével készült, Venczel Zsolt rendezte Akarsz-e játszani? című alkotásnak ítélte oda.

Koltai Róbert életműdíjjal gazdagodott, melyet eddigi pályafutása során nyújtott színészi és rendezői munkájáért, valamint a Bujtor István Filmfesztiválon az Elvtársak és a Korai menyegző című filmekben nyújtott alakításával érdemelt ki.
“Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk…” – hangzott el a közismert mondat egy Németországba kitelepített magyarországi sváb szájából. És valóban: a német-magyar együttélés már több mint 1100 évre nyúlik vissza, és olyan, mint egy jó házasság. Vannak benne csodálatos pillanatok és olyanok is, amiket az ember inkább feledni szeretne. A film ennek az 1100 éves német-magyar közös együttélésnek a bemutatására vállalkozik 52 percben.
A film szerkesztőjével, László Petrával korábban készített interjúnkból kiderül, a filmben a német-magyar együttélés sarkalatos pontjaira koncentráltak.
“Nem akartunk idealizált képet festeni, a közös történelmünket a filmben is inkább egy házassághoz hasonlítjuk, ami működik, vannak benne szép emlékek és olyanok is, amit az ember igyekszik elfelejteni. De azért mégiscsak működik. Azt hangsúlyozzuk, hogy akármilyen is a német-magyar viszony (manapság talán nem éppen a legjobb), a magyarok mégiscsak a “német vonalat” választották az európai betagozódás során, István király német papok és lovagok segítségével szilárdította meg a hatalmát. Az is fontos, hogy épp a német irányultság miatt fordultunk a nyugati kereszténység felé és nem a bizánci utat választottuk”
-fogalmazott László Petra. A teljes interjút ITT olvashatja.