Pesti Srácok

Egy német közszolgálati adó szélsőjobboldalisággal vádolja a Budapester Zeitungot

Egy német közszolgálati adó szélsőjobboldalisággal vádolja a Budapester Zeitungot

A német nyelven megjelenő budapesti hetilap főszerkesztője nyilvánosságra hozta azt a kérdéssort, amely a német nagyvállalatok döntéshozói előtt burkoltan szélsőjobboldalisággal vádolja meg a lap szerkesztőségét. Az újság vezetője a konzervatív gondolatoknak helyt ad, de a szélsőjobboldaliság vádját visszautasítja.

Augusztus közepén hat kérdésből álló kérdéssort intézett a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati csatorna munkatársa azon nagy német cégekhez, akik a Magyarországon megjelenő Budapester Zeitungban (BZ) hirdetnek. A kérdések között egyebek mellett arra is rákérdeznek:

  • Mióta támogatják hirdetés által a budapesti lapot?
  • Miért támogatnak egy olyan kormányközeli újságot, amely megjelenési felületet kínál olyan „szélsőjobboldali” gondolkodónak, mint David Engels?
  • A Budapester Zeitung támogatásától azt várják-e, hogy általa közelebb kerülhetnek a kormányhoz?

A magyarországi lap főszerkesztője azt feltételezi, hogy a kérdéssor burkolt célja nem más, mint az, hogy elriasszák a hirdetőiket, ez pedig – értelmezése szerint – a sajtószabadság elleni támadás. Jan Mainka lapja vélt szélsőjobboldaliságát nevetséges vádnak tartva jelezte: David Engels a brüsszeli egyetem filozófus oktatója, aki jelenleg a poznańi egyetem vendégtanára, előadóként többször is megfordult Budapesten (Mit tegyünk? című könyve az MCC gondozásában jelent meg), és ha már ideológiai kategóriába kell szorítani, leginkább konzervatívnak nevezhető. Mainka arra is felhívta a figyelmet, hogy az RBB kérdezője ugyanakkor olyan szélsőbaloldali újságíró, aki különböző „antifa” (azaz – Mainka értelmezése szerint – szélsőbaloldali terrorszervezetek) oldalait nyíltan lájkolja. A BZ-nak tíz nagy hirdetője van, ezek közül egyelőre egyik sem jelezte visszalépését. Mainka kifejezetten életszerűtlennek és nevetségesnek nevezte, hogy a nagy német multik a magyar kormányzati kapcsolataik „megolajozását” egy kis, német nyelven megjelenő budapesti lap támogatásától várnák. Ez jelzi számára, hogy a kérdések megfogalmazója

Forrás: Index; Fotó: rbb24.de

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!