Pesti Srácok

Alkotmánybíróságra vitte a fakitermelési rendeletet az ellenzék

Alkotmánybíróságra vitte a fakitermelési rendeletet az ellenzék

Ötven ellenzéki képviselő aláírásával az Alkotmánybíróságon támadták meg a kormány fakitermelési rendletét, az ügyet pedig már ki is szignálták az első alkotmánybíróra – írja az Index. A kormány az Alaptörvényben meghatározott jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményei miatt négy hete módosította a tűzifa-kitermelés szabályait. Bár szakpolitikusok és a szakma több képviselője is egyértelművé tette, hogy a rendelet nem jelent többletkivágást és továbbra is érvényben vannak a fenntarthatóságra vonatkozó szigorú szabályozások, az ellenzék a rendelet elfogadása óta veri a palávert. Úgy tűnik, ennyivel meg sem elégedtek.

Az Index cikke felidézi, hogy milyen heves bírálatokkal illeték ellenzéki politikusok a rendeletet. Az LMP-s Schmuck Erzsébet például egyenesen erdőirtással riogatott. Sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyaron kívül egy kormány sincs Európában, amely a klíma- és vízválság közepette erdőirtásba kezd. Ráadásul ez nem is oldja meg az energiagondokat, hiszen például az ősszel kivágott fával alig lehet fűteni magas víztartalma miatt. Felvetéseit szakmai alapon részletesen cáfolták.

Nagy István agrárminiszter többször leszögezte a kritikákra reagálva, hogy a lehetővé tett fakitermelés továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet és nem rontja az erdők állapotát sem. Kiemelte, hogy az ország kétmillió hektár erdeje a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike, ezért elkötelezettek annak érdekében, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszú távon fenntartható legyen.

A rendeletet mindezek ellenére 50 ellenzéki képviselő támadta meg, normakontrollt kérve az Alkotmánybíróságtól. Álláspontjuk szerint az erdőknek az ökoszisztémában betöltött speciális szerepére és az elővigyázatosság elvére is tekintettel az erdők védelmére vonatkozó szabályok esetében különös gonddal kell a visszalépés tilalmára vonatkozó követelményeket az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdése és P) cikk (1) bekezdése szempontjából vizsgálni. Az indítványozók azt is kérik az Alkotmánybíróság elnökétől, hogy rendelje el indítványuk soron kívüli elbírálását, mivel a támadott rendelkezések hatályosulása a természetben súlyos és helyrehozhatatlan károkat idézne elő.

PestiSracok facebook image

Forrás: Index; Fotó: MTI/Komka Péter

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.