Pesti Srácok

Az ellenzéki pártok is nekiestek a DK árnyékkormányának

Az ellenzéki pártok is nekiestek a DK árnyékkormányának

A jelenlegi közvélemény-kutatások és felmérések továbbra is azt jelzik, hogy a DK a legerősebb ellenzéki párt. Valószínűleg ez vezethetett oda, hogy Gyurcsányék annyira felbátorodtak, hogy létrehozták az árnyékkormányukat, azonban ez meglehetősen kellemetlenül érintette a baloldal legtöbb prominensét, nem mindenki akarja ugyanis elfogadni, hogy a DK túl nagy szeletet nyesne a tortából.

A Demokratikus Koalíció hosszú hetekig építgette a készülődés politikai kommunikációját, míg végre kiderült, hogy Dobrev Klára vezetésével egy árnyékkormány megalakítására készültek – emlékeztet az Index.

– jelentette ki Dobrev Klára. A DK európai parlamenti képviselője és árnyék-miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy az "európai Magyarország" eszméje mellett nagyon sok ellenzéki politikus elfér, az árnyékminiszterek megnevezésénél azonban kiderült, hogy két kivétellel a DK aktív politikusai kerültek be Dobrev Klára árnyékkormányába. Az ATV-nek adott interjújában Dobrev Klára arról beszélt, hogy voltak olyan politikusok, akikkel egyeztettek az árnyékkormánnyal kapcsolatban, de végül a pártjuk „letiltotta” őket. Az Index által megkérdezett elemzők szerint az árnyékkormány-alakítással a DK az ellenzék élére állt, illetve lépéskényszerbe hozta a többi ellenzéki pártot.

PestiSracok facebook image

A DK kommunikációját erősíti, hogy az április 3-i országgyűlési választások óta készült közvélemény-kutatások többnyire azt mérték, hogy ők a legerősebbek az ellenzékben (a teljes népességben 11 százalékon, a biztos szavazó pártot választók között 17 százalék körül állnak). Legutóbb az IDEA Intézet szeptember elején készített reprezentatív kutatásából kiderült (a Demokratikus Koalíció külön megrendelésére került a felmérésbe az árnyékkormányt érintő kérdésblokk): az ellenzéki szavazók majdnem háromnegyede véli úgy, hogy egy árnyékkormány segítségével az ellenzék fel tudja mutatni alternatív válságkezelő programját. A legnagyobb arányban a DK és a Momentum támogatói látnák hasznát az ellenzéki árnyékkormány létrehozásának, de a jobbikos és MSZP-s szavazók is bőven több mint 50 százaléka ért egyet azzal, hogy az ellenzék képes lehet így egy alternatív program felmutatására. A kutatásból az is kiderült: a megkérdezett ellenzékiek 43 százaléka Dobrev Klárát tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy a jelenlegi gazdasági válságot kezelje. A politikusok közül Márki-Zay Péter zárt a második helyen tíz százalékkal.

Márki-Zay: a DK az ellenzékiséget szeretné kisajátítani

Az ellenzéki összefogás volt miniszterelnök-jelöltje szerint Dobrev Klára árnyékkormány-alakításával a DK „az ellenzékiséget szeretné kisajátítani”, és a kérdés az, hogy „ezt a Fidesz leváltása vagy hatalmon tartása érdekében teszi”. A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) közölte: nem kívánnak Orbán Viktor árnyékában dolgozni, ezért „ki fognak állni a fényre” a „tiszták koalíciójával”.

Donáth: egy kisebbség nem fog kormányt váltani

Márki-Zay Péternél visszafogottabban, de a többi ellenzéki pártban is hűvösen reagáltak a DK árnyékkormányára. Donáth Anna európai parlamenti képviselő, a Momentum korábbi elnöke az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott: Magyarország következő kormánya nem ma és nem holnap fog felállni, ezért a tagjairól sem most fog döntés születni. Az ellenzéki politikus hozzátette: legyen bármilyen erős, egy kisebbség nem fog kormányt váltani. Arra hívta fel a figyelmet, hogy április 3-án világos üzenetet kaptak az ellenzéki pártok: nem áll választói többség a jelenlegi ellenzék mellett.

– fogalmazott Donáth Anna, aki arra is kitért, hogy az ellenzéknek meg kell újulni szellemileg, szervezetileg és a politikusok szintjén is. Szintén a DK-s árnyékkormányra reagálva Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke és frakcióvezetője a Facebook-oldalán azt írta:

Kunhalmi: a DK-nak személyek kellenek, de a pártok nem

Árnyékkormánya bemutatásán Dobrev Klára az MSZP kazincbarcikai polgármesterét, Szitka Pétert nevezte meg a vidéki önkormányzati ügyekért felelős főtanácsadónak. A városvezető az MSZP oldalán úgy szerepel, hogy ő a párt Kazincbarcika és környékének szocialista elnöke. Kunhalmi Ágnest, az MSZP társelnökét az Index megkérdezte, hogy Szitka Péter kapott-e engedélyt a szocialista párttól arra, hogy feladatot vállaljon Dobrev Klára árnyékkormányában.

– jelentette ki Kunhalmi Ágnes az Indexnek. Azt is elmondta, hogy Szitka Péter eddig is adott tanácsokat az ellenzéki pártoknak, más pártok képviselőinek, illetve polgármestereinek, és nagyon szívesen áll ezután is mások rendelkezésére. Szitka egyébként a Facebook-oldalán is úgy fogalmazott, hogy nem DK-tag. Kunhalmi Ágnes nem tud róla, hogy az MSZP-ből másokat is megkeresett volna a Demokratikus Koalíció, hogy vállaljanak részt az árnyékkormányzásban, arról azonban van tudomása, hogy más pártok politikusaival felvette a kapcsolatot a DK, de egy esetben sem történt hivatalos megkeresés az adott párt vezetősége felé.

– tette hozzá az MSZP társelnöke. Egyelőre nem látja úgy, hogy a Demokratikus Koalíció kezdeményezése megváltoztatná az ellenzéki térfél dinamikáját. Kunhalmi Ágnes kifejtette: egypárti árnyékkormányról van szó, amely nem fogja át az egész ellenzéki szavazótábort, és nem is reagál annak összigényére. Emellett nem vázol fel rövid távon egy válságkezelő alternatív programot, hosszú távon pedig egy növekedést szolgáló baloldali, szociáldemokrata gazdaságpolitikát sem. Az MSZP társelnöke azt mondta: pártja azonban pontosan erre törekszik, és ehhez tudnak majd később viszonyulni a zöldpártok (LMP, Párbeszéd), illetve a liberálisok is, „mert csak ennek van értelme”.

LMP: ez még korai

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke az Indexnek elismerte, hogy pozíciót ajánlottak neki a DK árnyékkormányában. Arra a kérdésre, hogy melyiket, a zöldpárti politikus az válaszolta:

Árnyékkormányának bemutatásán Dobrev Klára a DK-s Oláh Lajost nevezte meg környezetvédelmi és klímaügyi árnyékminiszternek. Schmuck Erzsébet az árnyékkormánnyal kapcsolatban azt mondta: az LMP álláspontja, hogy ez még korai, energiaválság van, és inkább azzal foglalkoznak, hogyan lehet a válságot zöld oldalról, zöldpolitikával megoldani és kezelni. Azzal a vonatkozással nem foglalkoztak, hogy a DK kezdeményezése hogyan hathat az ellenzéki térfél erőviszonyaira.

Gyöngyösi: az árnyékkormány „virtigli baloldali alternatíva”

A Jobbik sajtóosztályának küldött kérdéseinkre válaszul az ellenzéki párt közölte: a jelenleg eszkalálódó, súlyos energia- és rezsiválság időszaka nem a pártpolitikáról vagy az erődemonstrációról kell, hogy szóljon, hanem a megélhetési válságba került magyarok millióinak megmentéséről.

– olvasható a Jobbik közleményében. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke az Indexnek azt mondta: nem tud róla, hogy jobbikos politikusokat keresett volna a DK az árnyékkormányába, de furcsának is tartaná, hiszen „az egy virtigli baloldali alternatíva”, ebbe pedig a Jobbik nem fér bele.

Forrás: Index; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)