Pesti Srácok

Az ENSZ-alapokmány elveinek megsértésével vádolta meg Biden Oroszországot ukrajnai háborúja miatt

Az ENSZ-alapokmány elveinek megsértésével vádolta meg Biden Oroszországot ukrajnai háborúja miatt

Az ENSZ alapokmányában rögzített elvek "szégyentelen megsértésével" vádolta meg Oroszországot szerdán az ENSZ-közgyűlésben Joe Biden amerikai elnök. A közgyűlés 77. ülésszakának általános vitájában felszólalva kijelentette: "ez a háború egész egyszerűen lerombolja Ukrajnának a létezéshez való jogát". Egyben bírálta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja lerohanja a szomszédját. Biden megerősítette, hogy Ukrajna mellett állnak az országot ért orosz támadással szemben.

Elítélte az amerikai elnök az Oroszország, Észak-Korea és más országok részéről megnyilvánuló nukleáris fenyegetést. Kijelentette, hogy egy atomháborút nem lehet megnyerni, és soha sem szabad megvívni. Azt is leszögezte, hogy Iránnak sohasem lehet atomfegyvere, és ennek biztosítására meg kell maradni a diplomáciai módszereknél. Biden újabb 2,9 milliárd dolláros (1181 milliárd forintos) hozzájárulást jelentett be a világot sújtó élelmiszerhiány leküzdésére. Washington korábban már 6,9 milliárd dollárt ígért erre a célra.

– hangsúlyozta az elnök. Amerikai, európai és afrikai országok kedden közös közleményben sürgették, hogy sürgősen és közösen elégítsék ki világszerte több százmillió ember sürgős élelmiszerszükségleteit.

PestiSracok facebook image

Az amerikai elnök beszédében támogatta a Biztonsági Tanács megreformálását, az állandó és nem állandó tagok számának növelését. A BT-nek jelenleg öt állandó tagja van – Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína –, valamint tizenöt nem állandó tagja. Biden hozzátette: a testületnek tartózkodnia kellene a vétó használatától.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!