Pesti Srácok

Emelkedett a magyarok külföldi utazási kedve a második negyedévben

Emelkedett a magyarok külföldi utazási kedve a második negyedévben

Idén április és június között 4,7 millió alkalommal utaztak külföldre a magyarok, 53 százalékkal többször, mint a járvány által érintett, egy évvel korábbi időszakban, ám 2019 második negyedévéhez viszonyítva a kiutazások száma 24 százalékos visszaesést mutatott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedéves kiadványából.

A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogattak, az utazások kétharmada ezekbe az országokba irányult. A magyarok átlagosan 2,7 napot töltöttek külföldön, 0,8 nappal többet, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint a külföldre utazó magyarok folyó áron 245 milliárd forintot költöttek, ami több mint háromszorosa az egy évvel korábbinak és 10 százalékkal több, mint 2019 második negyedévében. A magyarok fejenként és naponta átlagosan 19 500 forintot költöttek külföldön, míg a bázisidőszakban 11 600 forintot. Országok szerinti bontás alapján, a magyar utazók a legtöbbet Ausztriában költötték (48 milliárd forint), de jelentősek voltak a Németországba és Olaszországba látogatók költései is (31 milliárd és 18 milliárd forint). A jelentés szerint a külföldiek 10,9 millió utazást tettek hazánkba ugyanezen időszak alatt. A látogatások száma az előző év azonos negyedévéhez képest 41 százalékkal nőtt, de a 2019. második negyedévinek csupán a 75 százaléka volt.

A beutazók Magyarországon eltöltött ideje 25,2 millió napra nőtt, ami egyharmadával meghaladta az előző év bázis időszakát. A több napra érkezők egy utazás alkalmával átlagosan 5,6 napot töltöttek hazánkban, amely éves összevetésben közel egyharmados visszaesés. A hazánkba látogató külföldiek 2022. második negyedévében folyó áron 556 milliárd forintot költöttek, az előző év azonos időszaki értéknél közel kétszer többet, és alig 1 százalékkal kevesebbet, mint a járvány előtti 2019. második negyedévben. Az egy napra érkezők kiadásainak összege (132 milliárd forint) másfélszeresére, a több napra érkezőké (424 milliárd forint) közel két és félszeresére emelkedett az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A legtöbbet (88 milliárd forintot) az Ausztriából idelátogatók költötték: kiadásaik több mint kétötödét egészségügyi ellátásokra, egyötödét szabadidő, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazásokra, további egyötödét vásárlásokra fordították. A Németországból érkezők a zömében magánjellegű utakhoz kapcsolódóan 56 milliárd forintot költöttek Magyarországon. Az üzleti céllal beutazók 16 milliárd forintot, a munkavégzési céllal érkezők 7 milliárd forintot költöttek. A KSH összesítése szerint a magyar turisták külföldi költései 311 milliárd forinttal haladták meg a hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásait a második negyedévben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/MTVA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)