Pesti Srácok

Emelkedett a magyarok külföldi utazási kedve a második negyedévben

Emelkedett a magyarok külföldi utazási kedve a második negyedévben

Idén április és június között 4,7 millió alkalommal utaztak külföldre a magyarok, 53 százalékkal többször, mint a járvány által érintett, egy évvel korábbi időszakban, ám 2019 második negyedévéhez viszonyítva a kiutazások száma 24 százalékos visszaesést mutatott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedéves kiadványából.

A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogattak, az utazások kétharmada ezekbe az országokba irányult. A magyarok átlagosan 2,7 napot töltöttek külföldön, 0,8 nappal többet, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint a külföldre utazó magyarok folyó áron 245 milliárd forintot költöttek, ami több mint háromszorosa az egy évvel korábbinak és 10 százalékkal több, mint 2019 második negyedévében. A magyarok fejenként és naponta átlagosan 19 500 forintot költöttek külföldön, míg a bázisidőszakban 11 600 forintot. Országok szerinti bontás alapján, a magyar utazók a legtöbbet Ausztriában költötték (48 milliárd forint), de jelentősek voltak a Németországba és Olaszországba látogatók költései is (31 milliárd és 18 milliárd forint). A jelentés szerint a külföldiek 10,9 millió utazást tettek hazánkba ugyanezen időszak alatt. A látogatások száma az előző év azonos negyedévéhez képest 41 százalékkal nőtt, de a 2019. második negyedévinek csupán a 75 százaléka volt.

A beutazók Magyarországon eltöltött ideje 25,2 millió napra nőtt, ami egyharmadával meghaladta az előző év bázis időszakát. A több napra érkezők egy utazás alkalmával átlagosan 5,6 napot töltöttek hazánkban, amely éves összevetésben közel egyharmados visszaesés. A hazánkba látogató külföldiek 2022. második negyedévében folyó áron 556 milliárd forintot költöttek, az előző év azonos időszaki értéknél közel kétszer többet, és alig 1 százalékkal kevesebbet, mint a járvány előtti 2019. második negyedévben. Az egy napra érkezők kiadásainak összege (132 milliárd forint) másfélszeresére, a több napra érkezőké (424 milliárd forint) közel két és félszeresére emelkedett az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A legtöbbet (88 milliárd forintot) az Ausztriából idelátogatók költötték: kiadásaik több mint kétötödét egészségügyi ellátásokra, egyötödét szabadidő, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazásokra, további egyötödét vásárlásokra fordították. A Németországból érkezők a zömében magánjellegű utakhoz kapcsolódóan 56 milliárd forintot költöttek Magyarországon. Az üzleti céllal beutazók 16 milliárd forintot, a munkavégzési céllal érkezők 7 milliárd forintot költöttek. A KSH összesítése szerint a magyar turisták külföldi költései 311 milliárd forinttal haladták meg a hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásait a második negyedévben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/MTVA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.