Pesti Srácok

Húszmilliárd dolláros üzletté vált az embercsempészet a mexikói–amerikai határon

Húszmilliárd dolláros üzletté vált az embercsempészet a mexikói–amerikai határon

Húszmilliárd dolláros üzletté vált az embercsempészet a mexikói–amerikai határon, és a csempészkartellek legalább 2,6 milliárd dolláros tiszta haszonra tettek szert az elmúlt egy évben csak abból, hogy uralják az illegális bevándorlók által használt migránsútvonalakat, és azok használatáért pénzt szednek.

A The Washington Times című napilap – hatósági eljárások vizsgálatán alapuló – online oknyomozó cikke szerint mind az illegális pénzforgalom, mind a tiszta nyereség jelentősen megnőtt az elmúlt 15 évhez képest, mivel sokkal több migráns érkezik az Egyesült Államok mexikói határára és sokkal magasabb árat fizetnek fejenként a csempészeknek. A lap emlékeztetett arra, hogy Joe Biden elnök 2021. januári hivatalba lépése óta megerősödött az amerikai illegális bevándorlás, amelynek mértéke folyamatosan növekedett az elmúlt 20 hónapban. Az Egyesült Államok határőrsége csak az elmúlt egy évben mintegy 2,2 millió illegális bevándorlót fogott el a mexikói határ amerikai oldalán.

Lebukott embercsempészek elleni eljárások adatai alapján a lap úgy tudja, hogy a mexikói migránsok átlagosan 8600 dollárt (3,6 millió forintot) fizettek idén a csempészeknek; ez 2000 dolláros (840 ezer forintos) növekedést jelent a 2019-es árakhoz képest. A salvadori, hondurasi és guatemalai illegális bevándorlók pedig 11 500 dollárt (4,8 millió forintot) fizetnek fejenként a hosszabb útvonal miatt; a lap adatbázisa szerint ugyanez 2020-ban még csak 9000 dollárba (3,8 millió forintba), 2019-ben pedig 7900 dollárba (3,3 millió forintba) került. Ezek átlagárak az Egyesült Államok déli határán: a migránsok valamivel kevesebbet fizetnek Texas állam egyes részein, és valamivel többet Kalifornia államban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/EFE/Jose Valle

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)