Pesti Srácok

Kezd nagyon elege lenni az önmagukon csattanó szankciókból az európai embereknek

Kezd nagyon elege lenni az önmagukon csattanó szankciókból az európai embereknek

Európaszerte az emberek elkezdték érezni a saját bőrükön az Oroszország elleni szankciók mindennapi életregyakorolt hatását, írja a Tűzfalcsoport. Megsokszorozódott a gáz és a villany ára, az inflációmértéke évtizedescsúcsokat döntöget, ésennek megfelelően egyre inkább csökken a társadalmielfogadottsága a közöseurópaiszankciós politikának is. A blog európai uniós tagállamokban készített felmérésekkel támasztotta alá az európai közhangulat egyértelműen szankcióellenessé vált.

Olaszországban a TermometroPoliticoáltalkészített közvélemény-kutatásszerint az olaszok 51,1%-a szerint azonnali hatállyal el kell törölni a szankciókat. A megkérdezettek44%-a támogatja ezek fenntartását, míg 4,9%nem válaszolt a kérdésre. Ne felejtsük el, hogy mindezen álláspontok a szeptember eleji reakciókattükrözik, amikor még a fűtésszezonelején sem vagyunk. Nápolyban a megnövekedettenergiaárak ellen tüntetők a piazzaMatteotti-n égették el a gáz- és villanyszámláikat(L’indipendente)

Görögországban az Eurofoundfelmérése szerint a nagy többség szerint nem kellene egy kalap alá venni az orosz kormányt illetve az orosz embereket. A görögök több, mint 40%-a nem ért egyet a szankciókkal es mindössze 29%-ukelégedett az Európai Unió politikájával. A megkérdezettek 94%-a közös európai megoldást vár a kialakult energiakrízisre.

Németországban minden második német gondolja úgy, hogy nem hatékonyak az oroszok elleni gazdaságiszankciókat. Mindemellettúgyvélekedik a megkérdezettek 47%-a, hogy többetártanak a bevezetett szankciókNémetországnak, mint Oroszországnak. Az Insa Institute felmérésébőlkiderül, hogy a válaszadók 36%-aúgyvéli, hogy nagyjából ugyanolyan mértékben ártalmasak a szankciók a német gazdaságranézve, mint az oroszra.

PestiSracok facebook image

A német felmérésben 63%-ban jelezték a résztvevők, hogy a gáz áránakrobbanásszerű növekedése miatt azzal számolnak, hogy Németországban energiavészhelyzetet hirdet a szövetségi kormány, illetve 83%-ban arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztók energiafelhasználásátkorlátozni fogják az országban. Ugyanakkor 74%-ban számolnak a gazdasági visszaesés miatt munkanélküliséggel is.

A De Stemming közvélemény-kutatásából megtudhattuk, hogy a megkérdetett 2064 flamand közül50% támogatja csak a szankciókat azon az áron, hogy ezek a belga gazdaságra negatívhatássalvannak.Ezeken túl Belgium nem támogatta az egységes 15%-os energiafelhasználás-csökkentést sem.

Látható, hogy szankció ügyben Európa-szerte, egyre több országban helyezkednek a realista, pragmatikus álláspontra. A kezdeti, csak a liberális politikai elit által képviselt szankcionálási politika megbukni látszik. Egyértelművé kezd válni, hogy az Oroszország elleni európai uniós szankciók ártanak Európának, nem a háborút kirobbantó Oroszországot, hanem Európát sújtják.

Ma már minden szakértő egyetért abban, hogy a gáz tőzsdei árának kétharmada a szankciók költségeit tartalmazza.A háború kirobbanását követő napon 90 euró volt a gáz egységára, augusztus végén pedig 347 euró. Brüsszel nem segített a háború megfékezésében, viszont elősegítette az energiaárak elszállását, hiszen a háború kezdetekor emelkedtek az energiaárak, majd utána vissza csökkentek, a szankciók bejelentésekor, júliustól viszont újra drasztikus emelkedés kezdődött, ami a mai napig tart.

Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: L’indipendente

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.