Pesti Srácok

Már harminchatan meghaltak a tádzsik–kirgiz határvillongásokban

Már harminchatan meghaltak a tádzsik–kirgiz határvillongásokban

Harminchatra emelkedett a kirgiz–tádzsik határon a héten kirobbant fegyveres összecsapás kirgiz halottjainak száma – jelentette vasárnap a kirgiz egészségügyi minisztérium. A tárca hozzátette, hogy a harcoknak kirgiz oldalon körülbelül 130 sebesültje is van. Jóllehet korábban a tádzsik hatóságok is tájékoztattak, hogy az összecsapásoknak tádzsik áldozata is van, Dusanbe hivatalos számot nem közölt.

A térségben a héten törtek ki összecsapások a kirgiz és a tádzsik határőrök között. A két fél nehézfegyverek, köztük harckocsik és aknavetők bevetésével vádolta egymást. Bár pénteken Biskek és Dusanbe tűzszünetben állapodott meg, a harcok nem sokkal később kiújultak. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő a feszültség csökkentését sürgette, hozzátéve: amennyiben a felek kérik, a világszervezet kész közvetíteni a vitás kérdésekben. Az Európai Unió külügyi szolgálata (EKSZ) pénteken a tűzszünet hatékony végrehajtására szólította fel a két közép-ázsiai országot, kiemelve, hogy az eszkaláció káros hatással van a regionális stabilitásra.

Tádzsikisztán és Kirgizisztán közös határa 980 kilométer hosszú, ebből 580 kilométernyi szakaszról sikerült eddig a két félnek megállapodnia. A Szovjetunió összeomlását követően – addig ugyanis a közös szövetségi államkeret miatt a határoknak inkább jelképes jelentőségük volt – több tucat, határ menti körzet hovatartozása vált vita tárgyává, és emiatt időről időre viszályok és összetűzések törnek ki az ott élők között.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov (illusztráció)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)