Pesti Srácok

Népszavazás kezdődik a héten a luhanszki, a donyecki és a herszoni régióban az Oroszországhoz való csatlakozásról

Népszavazás kezdődik a héten a luhanszki, a donyecki és a herszoni régióban az Oroszországhoz való csatlakozásról

Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban, valamint Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról – közölte kedden a két délkelet-ukrajnai szakadár és az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai régió kormányzata.

A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája hétfőn kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását. Kedden hasonló kezdeményezést tettek a dél-ukrajnai Herszon megyében is, és ugyanezen a napon a zaporizzsjai Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom egy melitopoli lakossági fórumon ugyanilyen kéréssel fordult Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetőjéhez.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azzal a kéréssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy a népszavazás pozitív eredménye esetén az entitás gyorsított eljárással válhasson az Oroszországi Föderáció jogalanyává. Pusilin szerint az "újraegyesülést", amely szerinte "a történelmi igazságosság helyreállítását" jelenti, "sok millió orosz várja".

Hasonló folyamodványt helyezett kilátásba Vlagyimir Szaldo, az orosz megszállás alá került Herszon megye katonai és polgári adminisztrációjának vezetője is, aki bejelentette, hogy a régióban önkéntes zászlóaljakat fognak alakítani az Ukrajna ellen indított "különleges hadművelet" támogatására.

PestiSracok facebook image

– mondta Szaldo.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke kijelentette, hogy ha a Donyec-medence régiói "közvetlen akaratnyilvánításukon" úgy döntenek, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, akkor az orosz parlament támogatni fogja ebben őket. Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára azt mondta, hogy "egy tisztességes és nyílt referendum" szerinte egyszer és mindenkorra rögzítené de jure azt, ami de facto már megvalósult: a Donyec-medence és a "felszabadított területek" Oroszországhoz tartoznak.

A RIA Novosztyi hírügynökség kedden közölte a Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Tanulmányok Intézetének (RIPSI) felmérését, amely szerint a Donyecki Népköztársaságban a lakosok 94, a Luhanszki Népköztársaságban 93, Zaporizzsja megyében 87, Herszon megyében pedig 80 százaléka kész arra, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazzon. Az Ukrajnában maradást a válaszadók 1–2 százaléka, a luhanszki régióban pedig 0 százalék támogatja a felmérés szerint. A felmérést minden régióban telefonon végezték, mindenhol mintegy ezerfős mintán. Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.