Pesti Srácok

Rendőrségi nyomozás indul Márki-Zay amerikai támogatásainak ügyében

Rendőrségi nyomozás indul Márki-Zay amerikai támogatásainak ügyében

Csalás és pénzmosás gyanújával indulhat nyomozás Márki-Zay Péterék amerikai pénzei miatt. Arról, hogy tengerentúli támogatások érkeztek Márki-Zay Péter mozgalmához, maga az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje beszélt egy műsorban. Ezután tett egy magánszemély feljelentést, amit jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vizsgál.

A feltételezett külföldi pénzek kapcsán a közérdeki bejelentéseiről elhíresült Tényi István tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen. Ők a dokumentumot a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) küldték meg, tőlük pedig a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) kerültek az iratok. Az ORFK kommunikációs szolgálata megkeresésünkre azt közölte, hogy az ügyben feljelentéskiegészítést rendeltek el. Ez annyit jelent, hogy a rendőröknek összesen harminc napja van arra, hogy döntsenek a nyomozás megindításáról, vagy a feljelentés elutasításáról. Ismert, Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból – írja a Magyar Nemzet. (A baloldali kampányt meglehetősen nagy összegekkel segítő "civil" szervezetekről ITT és ITT írtunk bővebben).

Azt is elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sokan adták össze. A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. A politikus továbbá megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz.

A Márki-Zay-féle amerikai finanszírozási botrányhoz, abban ifjabb Lomnici Zoltán is megszólalt, szerinte az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozóhatóságnak igenis van hatásköre kivizsgálni a történteket. A Magyar Nemzetnek hangsúlyozta, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Hozzátette azt is, hogy a baloldali pártoknak azt kell igazolniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe. A Magyar Nemzet ezzel összefüggésben cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel.

A finanszírozási botránnyal kapcsolatban Horváth József biztonságpolitikai és titkosszolgálati szakértő pedig arra tért ki, hogy senkinek nem lehet kétsége afelől, az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek a kampányukba.

– jelentette ki Horváth József.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!