Pesti Srácok

Rendőrségi nyomozás indul Márki-Zay amerikai támogatásainak ügyében

Rendőrségi nyomozás indul Márki-Zay amerikai támogatásainak ügyében

Csalás és pénzmosás gyanújával indulhat nyomozás Márki-Zay Péterék amerikai pénzei miatt. Arról, hogy tengerentúli támogatások érkeztek Márki-Zay Péter mozgalmához, maga az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje beszélt egy műsorban. Ezután tett egy magánszemély feljelentést, amit jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vizsgál.

A feltételezett külföldi pénzek kapcsán a közérdeki bejelentéseiről elhíresült Tényi István tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen. Ők a dokumentumot a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) küldték meg, tőlük pedig a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) kerültek az iratok. Az ORFK kommunikációs szolgálata megkeresésünkre azt közölte, hogy az ügyben feljelentéskiegészítést rendeltek el. Ez annyit jelent, hogy a rendőröknek összesen harminc napja van arra, hogy döntsenek a nyomozás megindításáról, vagy a feljelentés elutasításáról. Ismert, Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból – írja a Magyar Nemzet. (A baloldali kampányt meglehetősen nagy összegekkel segítő "civil" szervezetekről ITT és ITT írtunk bővebben).

Azt is elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sokan adták össze. A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. A politikus továbbá megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz.

A Márki-Zay-féle amerikai finanszírozási botrányhoz, abban ifjabb Lomnici Zoltán is megszólalt, szerinte az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozóhatóságnak igenis van hatásköre kivizsgálni a történteket. A Magyar Nemzetnek hangsúlyozta, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Hozzátette azt is, hogy a baloldali pártoknak azt kell igazolniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe. A Magyar Nemzet ezzel összefüggésben cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel.

A finanszírozási botránnyal kapcsolatban Horváth József biztonságpolitikai és titkosszolgálati szakértő pedig arra tért ki, hogy senkinek nem lehet kétsége afelől, az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek a kampányukba.

– jelentette ki Horváth József.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)