Pesti Srácok

Századvég: a magyarok nemet mondanak a szankciókra és a tervezett intézkedésekre

Századvég: a magyarok nemet mondanak a szankciókra és a tervezett intézkedésekre

Az orosz–ukrán válsággal összefüggésben az Európai Unió szankciók kivetése mellett döntött Oroszországgal szemben, és további tervei vannak arra vonatkozóan, hogy nyomást gyakoroljon az orosz vezetésre. Mindeközben kiderült, hogy a már bevezetett szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ehelyett válságba sodorták az uniós tagállamokat, mivel az orosz energiaforrásokról történő leválás kísérlete akadályokba ütközött és rendkívüli bizonytalanságot, olaj-, áram- és gázáremelkedést eredményezett. A Századvég megvizsgálta, hogy a felnőtt magyar lakosság miként vélekedik az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetett és tervezett szankciós politikájáról.

A felmérés alapján megállapítható, hogy toronymagas, 81 százalékos az elutasítottsága annak, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá a megkérdezettek ugyanekkora mértékben ellenzik az orosz turisták és turizmus kitiltását Európából. A két javaslattal a válaszadók mindössze 16, illetve 17 százaléka ért egyet. Az eredmények összhangban vannak a Századvég korábbi kutatásával, amely rámutatott, hogy a magyarok túlnyomó többsége békét és kompromisszumot szorgalmaz a konfliktusban álló felek között, amihez a béketárgyalások mielőbbi megkezdése szükséges. Ukrajna felfegyverzése azonban ezzel ellentétes hatást vált ki, valójában a háború elnyújtásához járul hozzá, ami további emberáldozatokat eredményez és többek között a háborús infláció generálásával gyengíti Európa gazdaságát is. Emellett az orosz turisták elmaradása szintén kedvezőtlenül hatna az európai turizmus bevételeire, ezáltal a kontinens gazdasági mutatóira.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (78 százalék) nem támogatja az orosz olaj Európába történő behozatalának tilalmát, ukrán katonák kiképzését az Európai Unió által (77 százalék), az orosz gáz behozatalának betiltását és az orosz gázról történő végleges leválást (75 százalék), továbbá az atomerőművekhez szükséges orosz fűtőelemek és alapanyagok behozatalának tilalmát (74 százalék). A magyarok hasonló mértékben elutasítóak az orosz szén behozatalának tilalmával (71 százalék), az Oroszországból származó termékek és szolgáltatások európai behozatalának tilalmával (70 százalék), illetve a civil légiforgalomban közlekedő orosz repülőgépek Európából történő kitiltásával (68 százalék), valamint az európai termékek és szolgáltatások Oroszország számára történő eladásának tilalmával (67 százalék) kapcsolatban is.

Bár a magyar kormány – biztosítva az ország olajellátását – mentességet harcolt ki az olajembargó alól, az Európai Unió vezetése már a gáz behozatalának korlátozását fontolgatja. A gázembargó azonban, az áramellátást is veszélybe sodorva, a német ipar visszaesését okozná, ami magával rántaná Európa gazdaságát, továbbá – újabb nagymértékű áremelkedéssel – kockáztatná a lakosság energiaellátásának biztosítását.

PestiSracok facebook image

A magyarok többsége nem ért egyet a vezető orosz politikusok és diplomaták kitiltásával Európából (61 százalék), Oroszország és az orosz pénzügyi rendszer kizárásával a nemzetközi és uniós pénzügyi kapcsolatokból, hitelezésből (60 százalék), továbbá a nemzetközi nagyvállalatok kivonulásával Oroszországból (57 százalék), valamint Ukrajna Európai Unió és tagországai által finanszírozott újjáépítését (54 százalék) is ellenzi. Az európai forrásból megvalósuló ukrajnai újjáépítési terveket a válaszadók mindössze 43 százaléka támogatja.

Az intézkedések meghozatalával kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy a szankciók bevezetése mennyiben váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, mivel a nagyvállalatok kivonulása Oroszországból nagymértékű pénzügyi károkat okozott az eddig ott hasznot termelő európai cégek számára.

A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a retorziók közül mindössze egy élvezi a lakosság többségének támogatását: az orosz milliárdosok és oligarchák vagyonára kivetett szigorító intézkedésekkel a megkérdezettek 57 százaléka ért egyet, miközben 37 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

Összességében megállapítható, hogy a magyarok túlnyomó többsége elutasítja a tervezett és már bevezetett szankciókat, mivel azok nem hozzák közelebb a béketárgyalások megkezdését, és már most jobban terhelik az európaiak pénztárcáját, mint a szigorításokkal sújtott Oroszországot.

Forrás: Századvég; Fotó: Századvég

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.