Pesti Srácok

Vasárnap dönt az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárásról

Vasárnap dönt az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárásról

Vasárnap dönt az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás folytatásáról - írja brüsszeli forrásaira hivatkozva a Népszava. Úgy tudják, az uniós testület várhatóan pénzügyi szankciót javasol majd, amiért a kormány nem adott megfelelő válaszokat az uniós támogatásokkal elkövetett korrupcióval kapcsolatos aggodalmaira.

A tárcavezetőkből álló testületnek egy-három hónapja van rá, hogy eldöntse: pénzmegvonással sújtja-e Magyarországot, vagy lezárja az eljárást - emlékeztet a Népszava. A lap információ szerint az Európai Bizottság azzal a megjegyzéssel fogja előterjeszteni javaslatát a döntéshozó pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy az lehetőség szerint adjon időt az Orbán-kormánynak az ígéretei végrehajtására. Ha kivárja az év végét, akkor a kabinet teljesítheti mindazokat a vállalásokat, amelyekről szóban megegyezett Brüsszellel. Kiszivárgott hírek szerint az EB korábban a hazánknak járó felzárkóztatási források több mint egyharmadának a befagyasztását kezdeményezte - jegyzi meg a Népszava cikke.

A jogállamisági eljárás keretében kilátásba helyezett pénzbefagyasztás visszavonása és a helyreállítási pénzek folyósítása érdekében az Orbán-kormány több mint tíz jogszabályt hozna, illetve módosítana. A megállapodások érdekében Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős miniszter tárgyalásokat folytat a meghatározó brüsszeli politikusokkal. A miniszter lapunknak korábban többször is azt nyilatkozta, közel van a megállapodás és aláírhatjuk azokat a dokumentumokat, amelyek a források lehívásához szükségesek.

Vezető kép: MTI/EPA POOL/Olivier Hoslet / POOL

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.