Még tart a szerda a Parlamentben – A kormány szerint elsősorban az egyén felelős a szociális helyzetéért, ezen huszonkét órán keresztül akadt ki az ellenzék
Jócskán elhúzódott a még szerdán megkezdett vita a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról kapcsán, mivel annak egyik pontjában az állam kiemeli: mindenki saját maga felelős szociális állapotáért, és amennyiben azt nem tudja maga garantálni, akkor a hozzátartozók kötelesek erre. Az ellenzék ezt annyira nem tudta megemészteni, hogy mintegy huszonkét órán keresztül felszólalásokkal „akadályozták” a vita lezárását.
Csütörtökön az Országgyűlésben még mindig szerda van, köszönhetően annak, hogy hét órakor, azaz mintegy 22 óra hosszúságú vita után zárta le az Országgyűlés a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló kormányzati javaslat előző reggel kezdődött tárgyalását.
A rekordgyanús vitára azért kerülhetett sor, mert az ellenzék szerint a 160 oldalas salátatörvénybe egy szociális szempontokból igen problematikus rész is belekerült, amelynek lényege, hogy az egyén maga felelős saját szociális biztonságáért, és az állam csak legvégső esetben lép be az ellátásba. A sorrend szerint az egyén, ha önhibáján kívül nem tudja saját szociális biztonságát garantálni, akkor lép be a hozzátartozó; ha ő sem tud felelősséget vállalni az egyénért, akkor következik az illetékes önkormányzat, és csak legvégül az állam.
Az ellenzék általános vádjai szerint egy amúgy is nehéz időszakban az állam próbál kilépni a szociális ellátórendszerből, minimálisra csökkentve kötelezettségeit, ezzel lényegében lemond a szociálisan veszélyeztetett polgárairól, például a hajléktalanokról.
Az ülésen elnöklő Oláh Lajos (DK) az általános vitát nem sokkal reggel hét óra után zárta le, majd a szünet után a még szerdáról visszamaradt pontokat kezdte tárgyalni az Országgyűlés, elsőként a vagyongazdálkodást érintő törvények módosításának vitájával.
Önkormányzatokra szállhat az örökös nélkül maradt ingatlan
Az állami ingatlanportfolió optimalizálásával indokolta a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár az állami vagyonnal való gazdálkodást érintő törvények módosítását. Fónagy János kiemelte: egyszerűsítik az értékesítést azon ingatlanok esetén, amelyek állami vagyonkörben tartása már nem szolgálja az állami vagyongazdálkodás érdekeit, azaz túl drága a fenntartási, állagmegóvási költség, emellett a tervezett változtatások jelentősen enyhítik a hasznosításra vonatkozó korlátozó, bürokratikus rendelkezéseket. Közölte: az egyes vagyonelemek hasznosításával, értékesítésével az állam bevételei a kritikus gazdasági helyzetben növelhetők lesznek. Kitért arra, hogy megteremtik az „értékesítési potenciállal rendelkező természetvédelmi érintettségű” állami tulajdonok értékesítésének lehetőségét, ezzel párhuzamosan rögzítik azokat a szabályokat is, amelyekkel folyamatosan biztosítható a természetvédelmi értékek védelme az állami tulajdonból kikerülés után is.
2024-től a törvényes örökös és végintézkedés hiányában elhunyt után hagyott ingatlant és az abban található ingóságot – a termőföld kivételével – az állam helyett az önkormányzat örökölheti a jövőben.
Az ellenzék szerint a kormány kiárusítja az állami vagyont
Külön érdekes, hogy ezt a kritikát éppen a privatizációmániás, globalista Demokratikus Koalíció merte megfogalmazni, hiszen ha így is lenne, nekik ennek örülniük kellene. Dávid Ferenc vezérszónok ennek ellenére azt hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés lehet akkora bajban, hogy a kormány ilyen eszközökhöz folyamodik. Úgy vélte, a javaslat átláthatatlan, és csak növelné a korrupció lehetőségét. A szintén piacpárti Momentum hasonlóképpen ellentmondott önmaga elveinek, amikor Bedő Dávid, a párt vezérszónoka arról beszélt, hogy az állami vagyoneladások egyszerűsítése csak az állami túlköltekezést próbálja ellensúlyozni; példaként említette a Vodafone állami felvásárlását 700 milliárd forintért. A Jobbik szerint is „kiárulja a kormány a családi ezüstöt”, és a kormánynak nem az állami vagyon eladásából kellene a költségvetésen tátongó lyukakat betönködnie. Az ellenzék különösen aggályosnak találta a környezetvédelmileg érintett területek eladásának kérdését.
A kormány eddig is csak gyarapította az állami vagyont, nem herdálta
Fónagy János az ellenzéki kritikákra úgy reagált: igaz ugyan, hogy olyan időket élünk, amikor minden fillérért le kell hajolni, ugyanakkor az állami értékesítések a költségvetés szempontjából nem tekinthetőek jelentős arányú bevételnek, a törvényjavaslat inkább optimalizálásról szól. Az államtitkár kiemelte: a kormány nem árulja ki vagyonelemeit, hiszen 2010-től éppen az ellenkezőjét tette gyakorlattá, azaz az ellenzék által kiprivatizált vagyonelemeket szerezte vissza. Erre hivatkozva visszautasította a „családi ezüst” kiárusítására vonatkozó ellenzéki kijelentést. Hangsúlyozta: a javaslat nem veszélyezteti a természeti értékeket, nem érinti a természetvédelmi és a műemlékvédelmi szabályokat sem; tulajdonátszállás esetén az új tulajdonossal is betartatják majd az ilyen előírásokat. Jelezte: a várható bevételek nem vethetők össze az EU-s forrásokkal, a kettő „két külön világ”, nagyságában és jelentőségében is.
Vezetőkép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
