Pesti Srácok

Megemlékezések országszerte és határon túl

Megemlékezések országszerte és határon túl

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 66. évfordulója alkalmából szombaton és vasárnap ünnepi rendezvénysorozat várja az érdeklődőket. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített. Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc központi rendezvényei október 22-én kezdődnek a műegyetemi megemlékezésekkel.

A központi programok Budapesten és Zalaegerszegen lesznek. A zalai megyeszékhelyen, a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján vasárnap mond beszédet Orbán Viktor miniszterelnök.

SZOMBAT

A rendezvénysorozat szombat délután 2 órakor indul a hagyományos koszorúzással a Műegyetem épületénél, az 1956-os emlékműnél. Délután három órakor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mond beszédet, ugyanezen a helyszínen.

PestiSracok facebook image

A hagyományos fáklyás emlékmenet délután 4 órakor indult a Műegyetemtől. Az útvonal: Műegyetem–Szent Gellért tér–Szent Gellért rakpart–Várkert rakpart–Casino–Ybl Miklós tér–Clark Ádám tér–Fő utca–Jégverem utca–Bem rakpart–Bem tér.

Délután 5 órakor Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár mond ünnepi beszédet a Bem téren.

18:25-től egészen este 11 óráig fényfestés lesz a Külügyminisztérium épületén.

Szombaton és vasárnap a Külügyminisztérium épülete mellett a Budapesti Műszaki Egyetem K épületén és a Terror Háza épületén is fényfestés lesz.

VASÁRNAP

Vasárnap, október 23-án a hagyományoknak megfelelően reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek a programok a zászlófelvonással. Az Országházban 10 és 16 óra között idén is meg lehet tekinteni a Szent Koronát.

Ingyenesen lesz látogatható a Terror Háza Múzeum, ahol a Hősök falánál bárki gyertyát gyújthat. Egész napos protokollmentes megemlékezés lesz az Új köztemetőben a 301-es parcellánál.

Szombaton és vasárnap is fényfestéssel díszítik a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a műszaki egyetem és a Terror Háza épületét.

A központi rendezvényeken kívül országszerte és a határon túl is tartanak koszorúzásokat, megemlékezéseket helyi önkormányzatok, civil szervezetek, pártok és politikusok.

A rendezvények miatt a fővárosban számos forgalmas útszakaszon, különösen a belvárosban lezárásokra, forgalomkorlátozásokra kell készülni.

Számos közösségi közlekedési járat menetrendje változik október 22. és 23 között Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére rendezett rendezvénysorozatok miatt. Ám nem csak a forradalom emléknapja nehezíti majd a közlekedést a fővárosban. Október 23-án, szombaton 16 és 21 óra között vonulásos demonstrációt tartanak a Kálvin tér–Vámház körút–Fővám tér–Szabadság híd–Szent Gellért tér–Műegyetem rakpart útvonalon.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.