Pesti Srácok

Megnyerte a főbb parlamenti tisztségeket a svéd jobboldal

Megnyerte a főbb parlamenti tisztségeket a svéd jobboldal

A munkaerő-piaci, az üzleti, az igazságügyi és a külügyi bizottságban is megszerezték az elnöki posztot a Svéd Demokraták (SD). A jobboldali párt tagjai emellett a polgári, a közlekedési, a védelmi és az adóügyi bizottságban is alelnökséget kaptak. Persze az északi ország baloldali politikusai azonnal ki is akadtak azon, hogy kiemelt pozícióktól estek el – ilyenkor nem tetszik nekik a demokrácia.

A Svéd Demokraták (SD) a munkaerő-piaci, az üzleti, az igazságügyi és a külügyi bizottságban is megszerezték az elnöki posztot, emellett a polgári, a közlekedési, a védelmi és az adóügyi bizottságban is alelnökséget kaptak. A svéd baloldalon azonban sokan nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a populista párt több fontos pozíciót is kapott – írja az Expressen című lap nyomán a 888.hu.

– jegyezte meg szarkasztikusan Märta Stenevi, a Zöldek szóvivője. Per Boland, egy másik zöldpárti képviselő egyetértett a szóvivővel.

PestiSracok facebook image

A Svéd Demokraták a második helyen végeztek a szeptember 11-i országos választásokon, és így várhatóan a jobbközép Mérsékeltek vezetője, Ulf Kristersson lesz Svédország következő miniszterelnöke. Nem világos azonban, hogy a Svéd Demokraták, akik a választások előtt laza szövetségben álltak a mérsékeltekkel, a liberálisokkal és a kereszténydemokratákkal, hivatalosan is részei lesznek-e az új koalíciós kormánynak, és kapnak-e posztokat a minisztériumokban. Néhány nappal a választások után a Svéd Demokraták vezetőjét, Jimmie Åkessont a mérsékeltek stockholmi irodájában látták, ami megerősítette azt a feltételezést, hogy a populista párt közvetlenül is részt vehet a koalícióban. Magdalena Andersson leköszönő svéd miniszterelnök, a baloldali szociáldemokraták vezetője lemondó beszédében a mérsékeltekkel való lehetséges együttműködésről beszélt a Svéd Demokraták hatalomtól való távoltartása érdekében.

– mondta Andersson.

Forrás: 888.hu; Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Maja Suslin

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.