Németország azt állítja magáról, hogy hátsó szándékok nélküli, egyenrangú gazdasági kapcsolatokat akar
Annalena Baerbock német zöldpárti külügyminiszter egyebek között a környezetkímélő módszerrel előállított hidrogénnel kapcsolatos együttműködésről tárgyalt hétfőn Asztanában. Baerbock szerint Németország Kínától eltérően tisztességes, egyenrangú, gúzsba kötő hitelek és hátsó szándékok nélküli gazdasági kapcsolatokat akar, de arról egyelőre nincs hír, hogy végre kifizetnék az 1941–1945 között nekik leszállított magyar árut.
Baerbock kazah hivatali partnerével, Muhtar Tileuberdivel tartott megbeszéléseit követő sajtótájékoztatóján a Kaszpi-tenger régiójában tervezett hidrogénprojektet hozta fel „a közös és fenntartható jövő” példájaként. Mint mondta, ennek keretében 2030-tól szélenergia segítségével 3 millió tonna hidrogént nyerhetnek ki elektrolízissel a tengervízből.
A német tárcavezető szerint Berlin közösen Brüsszellel digitalizációs, energetikai és szállítmányozási projekteket indít, hogy szorosabbra fűzze Európa és a közép-ázsiai régió kapcsolatát. Mindebben központi szerepet játszik a Global Gateway elnevezésű európai beruházási kezdeményezés, amellyel az unió mintegy 300 milliárd eurót tervez költeni a fejlődő-, illetve feltörekvő országok infrastruktúrájába egyfajta konkurenciaként a kínai Új Selyemút projekthez.
A 19 millió lakosú, ásványkincsekben gazdag Kazahsztán Németország legfontosabb gazdasági partnere Közép-Ázsiában. Több mint kétszáz német vállalat működik az országban.
Anélkül, hogy Kínát említette volna, Baerbock arról is beszélt, hogy más országok világszerte
„nemcsak katonai erővel, de olyan gazdasági megállapodásokkal próbálják kiterjeszteni befolyásukat, amelyek mögött függőségek hálója húzódik meg”.
Németországról viszont kijelentette, hogy más, tisztességes, egyenrangú, gúzsba kötő hitelek és hátsó szándékok nélküli gazdasági kapcsolatokat akar. Lehet, hogy egy újabb német megváltozásnak vagyunk tanúi éppen? Az uniós pénzeire váró Magyarország számára is jó hír lenne ez.
MTI/PS
