Pesti Srácok

Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Nemzeti Múzeum kertjében

Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Nemzeti Múzeum kertjében

Remény és dráma – Magyarország '56 címmel szabadtéri fotókiállítás nyílt szombaton Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) kertjében. A tárlattal az 1956-os forradalom hőseiről és a lengyel nép szolidaritásáról emlékeznek meg.

A múzeum, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Lengyel Intézet kiállításán az 1956-os magyar forradalom eseményeit dokumentáló felvételek láthatók, amelyeket egy ismeretlen szemtanú készített, és amelyek egy lengyel családtól a Nemzeti Emlékezet Bizottságán keresztül kerültek a múzeumhoz. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára a kiállítás megnyitóján kiemelte: a lengyel és a magyar két szabadságszerető nép.

– mondta, hozzátéve, hogy a két nemzet barátsága a nehéz időkben is megmutatkozott, a lengyel nép 1956-ban is a magyarok mellé állt. Latorcai Csaba a kormány nevében is köszönetet mondott a kiállítás anyagát adó fotógyűjteményért, amely – mint fogalmazott – elbeszéli az utókornak azokat az ismert és ismeretlen magyar hősöket, akik lángra lobbantották az '56-os forradalmat, amely végérvényesen megrendítette a megdönthetetlennek hitt szovjet rendszert. Hangsúlyozta: elődeink megküzdöttek szabadságunkért és függetlenségünkért.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. L. Simon László, az MNM főigazgatója kiemelte: büszkék arra, hogy az eddig lappangó, kevesek által ismert, a magyar forradalom és szabadságharc eseményeit dokumentáló fotósorozat a Magyar Nemzeti Múzeumba került, abba az intézménybe, ahol Magyarország legnagyobb fotógyűjteményét és Európa egyik legértékesebb történeti fotógyűjteményét őrzik. A 60 fotót, amelynek kétharmada szerepel a kiállításon, Miroslaw Lesniak adományozta a Nemzeti Emlékezet bizottságának, amelynek elnöke, Földváryné Kiss Réka adta át az eredeti fotókat a múzeumnak.

Az eseményen a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködési megállapodást is kötött, amelynek értelmében – mint azt L. Simon László elmondta – a jövőben konferenciákon, kiállításokon, tudományos publikációkon keresztül tárják fel mindazt, ami a magyar nemzettel 1945 és 1990 között történt. Földváryné Kiss Réka kiemelte: fontos, hogy a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés kéz a kézben járjon. Az együttműködés közös célt szolgál: a nemzeti múlt megőrzését, az emlékezet és a tudás átadását a következő generációnak. A kiállításról szólva elmondta: a képek történetében benne van a 20. századi véres diktatúrák története, az elhallgatás, a félelem története, a megőrzés, a továbbadás és a szolidaritás története is.

– hangsúlyozta. A kiállítás november 27-ig tekinthető meg a Múzeumkertben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.