Szárnyra kapott a forint az MNB döntései után
Az MNB döntéseinek bejelentése után a forint a korábbi árfolyamokhoz képest jelentős javulást ért el a piacokon. A megelőző napokban egy euróért körülbelül 430 forintot, míg egy dollárért 440 forintot kellett fizetni; az MNB intézkedéseinek hatására az euróval szemben a forint 418-ra, míg a dollárral szemben 430-ra javult.
A Portfolio elemző cikke szerint a pénteki kereskedésben a Magyar Nemzeti Bank bejelentései mozgatták meg a forint árfolyamát. Olyannyira, hogy a hazai fizetőeszköz hatalmasat erősödött az euróval és a dollárral szemben is, miután Virág Barnabás, az MNB alelnöke lényegében ismertette, hogy a jegybank kész minden eszközt bevetni. Később a monetáris szigorító lépések hátterét is részletesen ismertette.
A forint a magyarspecifikus okok miatt felülteljesít
– írja a lap.
Az MNB intézkedései a pénzpiaci stabilizáció érdekében
A pénzpiaci stabilizáció érdekében több intézkedést vezetett be az MNB, emellett arról is döntött, hogy az év végéig közvetlenül a jegybank biztosítja az energiaszámla fizetéséhez szükséges devizaigényt
– mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy online háttérbeszélgetésen, pénteken, Washingtonból, azt is megjegyezve, hogy nem nézhették tétlenül a forint folyamatos gyengülését. Hangsúlyozta: a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, és a többlet hónapról hónapra nő, a jegybanki intézkedések pedig érdemben módosítják a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait. Az inflációról elmondta, hogy a szeptemberi, 20,1 százalékos ütem megfelel a jegybank várakozásainak. Az előző hónaphoz viszonyított fogyasztói áremelkedés 85 százalékát az energiaárak, és a nyári rendkívüli aszályhelyzet miatt az élelmiszerárak emelkedése okozta.
Az infláció a következő hónapokban még kissé emelkedhet, majd a belső-külső hatások alapján a csúcsponthoz egyre közelebb kerül
– jegyezte meg. Hangsúlyozta azt is, hogy a jegybank monetáris politikájának kulcsa az árstabilitás biztosítása, ehhez pedig a pénzpiaci stabilitás fenntartása szükséges.
Az elmúlt két hétben tapasztalt forintgyengülés hátterében a romló nemzetközi piaci környezet áll, amire a forint érzékenyen reagál
– ismertette, és két hatást emelt ki a gyengülő árfolyamtrend meghatározójaként. Az egyik a folyó tételekhez köthető, az energiaszámla fizetéséhez kapcsolódó devizakonverzió, a másik pedig a forint ellen felvett pénzpiaci pozíciókat. Egy hete ez a két hatás "egy irányba", összekapcsolódva kezdett hatni.
Ezt nem nézhettük tétlenül
– indokolta az intézkedéseket. Hozzátette: a megoldás során célzott intézkedésekkel reagáltak, a devizapiaci kereslet–kínálat egyensúly érdekében az energiaimport fedezéséhez szükséges jelentősebb devizalikviditási igényt biztosítanak. A likviditás szűkítésével a gyorsan változó, háborús környezetben a markáns kockázatiprémium-sokkokra rugalmas eszközökkel, gyorstenderekkel reagálnak.
Az alapkamat 13 százalékos szintje képes kezelni a fundamentális inflációs folyamatokat
– mondta Virág Barnabás.
Fontos döntéseket hozott a monetáris tanács is
A monetáris tanács pénteken 8 óra 45 perctől 950 bázisponttal, 25 százalékra emelte a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos fedezett hitel kamatát, az eddigi 15,0 százalékról; az 1 hetes fedezett hiteleszközét pedig felfüggesztette a jegybank. Döntöttek arról is, hogy péntektől egynapos (T/N) FX-swapeszközt, valamint egynapos (O/N) betéti gyorstendert hirdetnek meg napi rendszerességgel az eddigieknél magasabb kamatszinteken, előbbit 17 százalékos, utóbbit 18 százalékos kamattal. Virág Barnabás reményét fejezte ki, hogy ezek a gyorstenderek "néhány napig" tartanak majd. A monetáris politikáról azt mondta: az egyhetes betéti eszköz állománya az egyharmada alá csökkent, miközben a likviditás több mint fele tartósan lekötött eszközökben van.
Forrás: Portfolio, MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor
